SZTE Info

Szabadegyetem: A minőségi felsőoktatás a versenyképesség záloga

Az élethosszig tartó tanulás nem más, mint egy beruházás, ami nélkül lehetetlen a fejlődés - többek között erről esett szó a Szabadegyetem- Szeged XI. szemeszterében tartott programján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére címmel tartott előadást Pelle Anita a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának (SZTE-GTK) docense, aki gazdasági szemszögből beszélt az oktatás fontosságáról, a József Attila Tanulmányi és Információs Központban tartandó Szabadegyetem- Szeged sorozat március 6-i előadásán.

 

A társadalom egyik alrendszere a gazdaság, amelyet nagyban meghatároz az adott ország versenyképessége az aktuális globális környezetben. A versenyképességet meghatározó elemek pedig a termelési tényezők, amelyek nagy változáson mentek át a XXI. századra.

Hiszen a klasszikus termelési tényezők (tőke, munka, föld) mellett megjelentek újabbak: a technológia, amely mára már elkülönült a tőkétől és a munkaerőtől, valamint a tudás, amely azonban csak akkor jelent termelési tényezőt, ha hasznosul.

 

A technológiai haladásnak a gazdasági fejlődésben játszott szerepének feltárását Robert M. Solow amerikai közgazdásznak köszönheti a közgazdaság-tudomány. A másik Nobel-díjas tudós, Theodore Schultz (szintén amerikai közgazdász) is a humán tőkében látta a minőségi fejlesztés kulcsát, amelynek terepe az oktatás.

 

Az alapvető gazdasági fogalmak tisztázása után az előadó az élethosszig tartó tanulás fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét. Mivel a tudás tőke, ezért időben amortizálódik. Az amortizációt beruházással kell kompenzálni. Pelle Anita szerint a tudástőke esetében ez jelent mást, mint az élethosszig tartó tanulást.

 

A Világgazdasági Fórum is fontosnak tartja a felsőoktatás kérdését. A szervezet szerint azon országok számára, akik felfelé próbálnak lépni az értékláncon, a minőségi felsőoktatás lehet a megoldás.

 

Ezután, az előadó azt a folyamatot vázolta fel, hogy miképp válhat egy ország társadalma, tudás alapú társadalommá.

Majd néhány diagram segítségével sor került az EU országainak az összehasonlítására versenyképességük alapján. A diagramok is azt bizonyították, hogy azok az országok, amelyekben magas a felsőfokú végzettségűek aránya, a versenyképességi rangsorban is előkelőbb helyet foglalnak el, ezzel jobb lehetőségeket biztosítva a maguk számára.

 

Az Európai Unión belüli munkanélküliség legfőbb oka az úgynevezett skill mismatch, ami azt jelenti, hogy a legtöbb munkanélküli nem rendelkezik, azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek szükségesek egy adott munka megfelelő elvégzéséhez. A szakértők erre a problémára is az oktatásban látják a megoldást.

 

Az előadást Pelle Anita Szent –Györgyi Albert gondolataival zárta:

„ A jó munkához jó közérzet kell!”

 

Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.