SZTE Info

Szegedi workshop: egyre inkább háttérbe szorul a neveléstörténet?

A múlt értékei, a jelen kihívásai és a jövő? címmel kétnapos nemzetközi workshopot rendezett a SZAB Neveléstörténeti Munkabizottsága március 7-8-án. A tanácskozáson többek között arról esett szó, az új, osztatlan tanárképzésben az eddiginél jóval kisebb szerepet kapó neveléstörténet milyen új kutatási irányokkal járulhat hozzá a pedagógusképzéshez.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szakmai fórum a neveléstörténet helyzetének és a tanárképzésben elfoglalt helyének megtárgyalása mellett azt a célt tűzte ki, hogy a neveléstörténeti képzést folytató doktori iskolák közötti együttműködést erősítse, valamint képzési, publikációs és konferencia-lehetőségeket keressen a nemzetközi színtéren a fiatal, jelenleg doktori képzésben részt vevő hallgatók számára – tájékoztatott Nóbik Attila, a SZAB Neveléstörténeti Munkabizottságának elnöke, az SZTE Neveléstudományi Intézetének adjunktusa.

A tudományos tanácskozásra a hamburgi, grazi, valamint milánói egyetemekről is érkeztek szakemberek, a hazai intézmények közül pedig az SZTE mellett a Pécsi Tudományegyetem, és az ELTE képviseltette magát. Nóbik Attila hangsúlyozta, ez a workshop az első lépés volt, szeretnék a jövőben mindazon hazai képzőhelyeket bevonni az együttműködésbe, ahol működik neveléstörténeti képzés.

A szakember arról is beszélt, a neveléstörténet helyzete kettős. Egyrészt az osztott, BA-MA-képzésben a pedagógia szakon még jók a pozíciói, megfelelő hangsúlyt kapnak a történeti tartalmak. Ami vitás pontot jelent, az sokkal inkább az átalakuló tanárképzés. Az osztatlan rendszerben ugyanis még nem lehet látni pontosan, miként tud betagozódni a csökkentett kreditszámú képzésbe a neveléstörténet. A külföldi kollégák egyébként megerősítették: nem csak magyar probléma a történeti tartalmak visszaszorulási az oktatásban, nemzetközi trend, hogy inkább a neveléstudomány empirikus, kísérleti ágai kerülnek előtérbe. Nóbik kiemelte: a pozícióvesztésre azzal próbálnak reagálni, hogy új kutatási módszereket, témákat és együttműködéseket alakítanak ki – így maga a neveléstörténet is próbál vonzóbbá válni.

Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem tudott az évtizedek alatt a tanárképzés egy jól működő rendszere kialakulni, Nóbik elmondta, az angolszász, a francia, a kontinentális német kultúrkörbe tartozó képzési hagyományok jelentősen eltérnek, jóllehet ezt a bolognai képzés valamelyest egységesítette. Hozzátette: nem az osztott vagy osztatlan képzési forma kérdése a legfontosabb, hanem az, hogy milyen tudást, kompetenciákat kell átadni egy tanárnak, egy modern pedagógusnak. A kérdés az – amiben nem tudnak egyértelműen optimistán nyilatkozni a szakemberek –, hogy a jelenlegi változások megfelelő módon reflektálnak-e a tanári hivatással szembeni megváltozott követelményekre – összegzett az adjunktus.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.