SZTE Info

Szegedi workshop: egyre inkább háttérbe szorul a neveléstörténet?

A múlt értékei, a jelen kihívásai és a jövő? címmel kétnapos nemzetközi workshopot rendezett a SZAB Neveléstörténeti Munkabizottsága március 7-8-án. A tanácskozáson többek között arról esett szó, az új, osztatlan tanárképzésben az eddiginél jóval kisebb szerepet kapó neveléstörténet milyen új kutatási irányokkal járulhat hozzá a pedagógusképzéshez.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szakmai fórum a neveléstörténet helyzetének és a tanárképzésben elfoglalt helyének megtárgyalása mellett azt a célt tűzte ki, hogy a neveléstörténeti képzést folytató doktori iskolák közötti együttműködést erősítse, valamint képzési, publikációs és konferencia-lehetőségeket keressen a nemzetközi színtéren a fiatal, jelenleg doktori képzésben részt vevő hallgatók számára – tájékoztatott Nóbik Attila, a SZAB Neveléstörténeti Munkabizottságának elnöke, az SZTE Neveléstudományi Intézetének adjunktusa.

A tudományos tanácskozásra a hamburgi, grazi, valamint milánói egyetemekről is érkeztek szakemberek, a hazai intézmények közül pedig az SZTE mellett a Pécsi Tudományegyetem, és az ELTE képviseltette magát. Nóbik Attila hangsúlyozta, ez a workshop az első lépés volt, szeretnék a jövőben mindazon hazai képzőhelyeket bevonni az együttműködésbe, ahol működik neveléstörténeti képzés.

A szakember arról is beszélt, a neveléstörténet helyzete kettős. Egyrészt az osztott, BA-MA-képzésben a pedagógia szakon még jók a pozíciói, megfelelő hangsúlyt kapnak a történeti tartalmak. Ami vitás pontot jelent, az sokkal inkább az átalakuló tanárképzés. Az osztatlan rendszerben ugyanis még nem lehet látni pontosan, miként tud betagozódni a csökkentett kreditszámú képzésbe a neveléstörténet. A külföldi kollégák egyébként megerősítették: nem csak magyar probléma a történeti tartalmak visszaszorulási az oktatásban, nemzetközi trend, hogy inkább a neveléstudomány empirikus, kísérleti ágai kerülnek előtérbe. Nóbik kiemelte: a pozícióvesztésre azzal próbálnak reagálni, hogy új kutatási módszereket, témákat és együttműködéseket alakítanak ki – így maga a neveléstörténet is próbál vonzóbbá válni.

Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem tudott az évtizedek alatt a tanárképzés egy jól működő rendszere kialakulni, Nóbik elmondta, az angolszász, a francia, a kontinentális német kultúrkörbe tartozó képzési hagyományok jelentősen eltérnek, jóllehet ezt a bolognai képzés valamelyest egységesítette. Hozzátette: nem az osztott vagy osztatlan képzési forma kérdése a legfontosabb, hanem az, hogy milyen tudást, kompetenciákat kell átadni egy tanárnak, egy modern pedagógusnak. A kérdés az – amiben nem tudnak egyértelműen optimistán nyilatkozni a szakemberek –, hogy a jelenlegi változások megfelelő módon reflektálnak-e a tanári hivatással szembeni megváltozott követelményekre – összegzett az adjunktus.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.