SZTE Info

nap_kiemelt

Az agykutatás területén is élen jár az SZTE

A Szegedi Tudományegyetem is kiveszi a részét a Nemzeti Agykutatási Programból (NAP): a nemzetközileg is élvonalbeli projektek közül kettő a legújabb Nobel-díjjal elismert felfedezésekhez kötődik. A NAP szegedi egyetemet is érintő részleteiről 2014. október 9-én tartottak tájékoztatót.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Nemzeti Agykutatási Programban (NAP) betöltött szerepéről tartottak 2014. október 9-én tájékoztató előadásokat az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A NAP, a Magyarországon útjára indított kezdeményezés a különböző idegrendszeri betegségekben szenvedőkön kíván segíteni az agykutatáshoz kötődő alapkutatás, klinikai kutatás, és gyógyszerfejlesztés támogatásával. A Nemzeti Agykutatási Programból a Szegedi Tudományegyetem is kiveszi a részét több előremutató és élvonalbeli projekttel.

141009AgykutaSzabkonf_41  Az SZTE erősségei

- Az agykutatás nemzetközi trend, amelyet itthon is támogatnak. Ez a terület az egyetem egyik erőssége – mondta köszöntőjében Szabó Gábor. Az SZTE rektora kiemelte annak fontosságát, hogy a program kapcsán egyszerre találkozik a nemzetközi és hazai támogatás, valamint az intézmény tudományos potenciálja. – Az SZTE igazi potenciálját az adja, hogy egy ilyen szintű programba úgy tud bekapcsolódni, hogy ehhez igazodva képes mobilizálni sokszínű szakterületeit – zárta gondolatait a rektor.

A Nemzeti Agykutatási Programba bevont itteni kutatók között akad, aki az élő sejtek vizsgálatában használja az immár Nobel-díjjal kitüntetett módszert, illetve Szegeden a kémiai Nobel-díjjal elismert nanoszkópiai módszert is alkalmazzák és az eljárás bővítéséhez szükséges mikroszkópot fejlesztenek.

 

 

  Új kutatási eredmények

A 12 milliárd forintos támogatással elindult NAP célja egyrészt a már nemzetközileg jegyzett kutatócsoportok megerősítése, munkájuk segítése és a kiváló, külföldön dolgozó, komoly eredményeket elérő magyar kutatók hazahozatala. A Szegedre jutó mintegy egymilliárd forintos forrásból három éven át alap- és klinikai idegtudományi kutatások, valamint a gyógyszerfejlesztések valósulnak meg.

Célul tűzi a NAP – a kutatási eredmények felmutatásán túl – a külföldön komoly eredményeket elért kutatók hazacsábítását és az itthoni kiválóságok támogatását. – A programmal szeretnénk a kiváló szakembereket helyzetbe hozni, és elérni, hogy a kutatási eredményeik hasznosuljanak – mondta Oberfrank Ferenc. Az Agykutatási Program igazgatója szerint Magyarországon tudományterület ekkora támogatást még nem élvezett. A kezdeményezés súlyát indokolja, hogy Európában az idegrendszeri betegségek kezelési költsége közel 798 milliárd eurót emészt föl. – A programnak társadalmi haszna is lenne, lévén szeretnénk elérni, hogy az emberek a betegségek megértésével jobban vigyázzanak az egészségükre – jelentette ki Oberfrank Ferenc.

Ezt követően részletesen bemutatták, miként is épül fel a Szegedi Tudományegyetemen az agykutatási program. Szegeden három intézményben alakítottak ki NAP-kutatócsoportokat: az SZTE Általános Orvostudományi Karon, a Természettudományi és Informatikai Karon, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

 

Nemzetkozi_Agykutato_Program_2014._oktober_9._SZAB_galeria
Az agykutatás területén is élen jár az SZTE - GALÉRIA


  Három pilléren

Három alappillérre épül a NAP szegedi része: az elméleti kutatásokra, a klinikai kutatásokra és a gyógyszerfejlesztésre.

Az első alappillért Tamás Gábor akadémikus, az SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének oktatója és az elméleti kutatásokért felelős vezető mutatta be. – A program során egyaránt szeretnénk a meglévő kutatócsoportokat erősíteni, és ezzel együtt újaknak is lehetőséget biztosítani – jelentette ki Tamás Gábor, aki részletesen be is mutatta, milyen kutatások folynak az első alappillérben.

A program támogatásának köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem is birtokába jutott és Erdélyi Miklós vezetésével továbbfejleszt egy szuperrezolúciós mikroszkópot, amelyért a múlt héten osztottak ki Nobel-díjat. – Ennek a mikroszkópnak hála százszor részletesebb megfigyeléseket tudunk majd tenni – jegyezte meg Tamás Gábor. Hasonlóan magas szintű kutatás várható Nagy Attila kutatócsoportjától is, akiknek a vizuális információ feldolgozást érintő kísérleteik szoros szálakkal kötődnek egy szintén 2014-ben Nobel-díjjal jutalmazott kutatáshoz.

A második alappillért annak felelős vezetője, Vécsei László Széchenyi-díjas akadémikus mutatta be. – Ma a gyógyászatban a klinikai tünettanon alapuló orvoslás van előtérben. Ám kezd kialakulni a személyre szabott medicina, melyben az adott pácienshez igazítják a kezelést. A klinika kutatások során a folyamathoz elengedhetetlen biomarkerek megismerését tűztük ki célul – mondta Vécsei László. Az SZTE Neurológiai Klinkáját vezető professzor irányításával a szakemberek a betegségek pontos megismerését segítő genetikai és diagnosztikai biomarkereket kutatják.

A harmadik alappillért, a gyógyszerfejlesztést, a kutatásokat vezető Tóth Gábor, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézetét vezető professzor mutatta be. Ő is ismertette az egyes részprojekteket, amelyekben számos fiatal kutatót és PhD hallgatót is bekapcsolnak.

A NAP szegedi programjának gazdasági koordinátora, Antal Gábor vázolta, hogy milyen gazdasági előnyökkel jár ez a lehetőség az SZTE számára. A Nemzeti Agykutatási Program ugyanis 14 munkaszerződést és 18 kiegészítő pozíciót teremtett Szegeden. Prezentációjában emellett részletezte, miként oszlik el a szegedi projektek támogatásra szánt 800 millió forint, milyen kiadások és eszközvásárlások valósultak meg.

 

SZTEinfo – Ő. T.

Fotó: Herner Donát

Korábban írtuk:

Az SZTE kutatói is részt vesznek a Nemzeti Agykutatási Programban


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.