SZTE Info

nap_kiemelt

Az agykutatás területén is élen jár az SZTE

A Szegedi Tudományegyetem is kiveszi a részét a Nemzeti Agykutatási Programból (NAP): a nemzetközileg is élvonalbeli projektek közül kettő a legújabb Nobel-díjjal elismert felfedezésekhez kötődik. A NAP szegedi egyetemet is érintő részleteiről 2014. október 9-én tartottak tájékoztatót.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Nemzeti Agykutatási Programban (NAP) betöltött szerepéről tartottak 2014. október 9-én tájékoztató előadásokat az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A NAP, a Magyarországon útjára indított kezdeményezés a különböző idegrendszeri betegségekben szenvedőkön kíván segíteni az agykutatáshoz kötődő alapkutatás, klinikai kutatás, és gyógyszerfejlesztés támogatásával. A Nemzeti Agykutatási Programból a Szegedi Tudományegyetem is kiveszi a részét több előremutató és élvonalbeli projekttel.

141009AgykutaSzabkonf_41  Az SZTE erősségei

- Az agykutatás nemzetközi trend, amelyet itthon is támogatnak. Ez a terület az egyetem egyik erőssége – mondta köszöntőjében Szabó Gábor. Az SZTE rektora kiemelte annak fontosságát, hogy a program kapcsán egyszerre találkozik a nemzetközi és hazai támogatás, valamint az intézmény tudományos potenciálja. – Az SZTE igazi potenciálját az adja, hogy egy ilyen szintű programba úgy tud bekapcsolódni, hogy ehhez igazodva képes mobilizálni sokszínű szakterületeit – zárta gondolatait a rektor.

A Nemzeti Agykutatási Programba bevont itteni kutatók között akad, aki az élő sejtek vizsgálatában használja az immár Nobel-díjjal kitüntetett módszert, illetve Szegeden a kémiai Nobel-díjjal elismert nanoszkópiai módszert is alkalmazzák és az eljárás bővítéséhez szükséges mikroszkópot fejlesztenek.

 

 

  Új kutatási eredmények

A 12 milliárd forintos támogatással elindult NAP célja egyrészt a már nemzetközileg jegyzett kutatócsoportok megerősítése, munkájuk segítése és a kiváló, külföldön dolgozó, komoly eredményeket elérő magyar kutatók hazahozatala. A Szegedre jutó mintegy egymilliárd forintos forrásból három éven át alap- és klinikai idegtudományi kutatások, valamint a gyógyszerfejlesztések valósulnak meg.

Célul tűzi a NAP – a kutatási eredmények felmutatásán túl – a külföldön komoly eredményeket elért kutatók hazacsábítását és az itthoni kiválóságok támogatását. – A programmal szeretnénk a kiváló szakembereket helyzetbe hozni, és elérni, hogy a kutatási eredményeik hasznosuljanak – mondta Oberfrank Ferenc. Az Agykutatási Program igazgatója szerint Magyarországon tudományterület ekkora támogatást még nem élvezett. A kezdeményezés súlyát indokolja, hogy Európában az idegrendszeri betegségek kezelési költsége közel 798 milliárd eurót emészt föl. – A programnak társadalmi haszna is lenne, lévén szeretnénk elérni, hogy az emberek a betegségek megértésével jobban vigyázzanak az egészségükre – jelentette ki Oberfrank Ferenc.

Ezt követően részletesen bemutatták, miként is épül fel a Szegedi Tudományegyetemen az agykutatási program. Szegeden három intézményben alakítottak ki NAP-kutatócsoportokat: az SZTE Általános Orvostudományi Karon, a Természettudományi és Informatikai Karon, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

 

Nemzetkozi_Agykutato_Program_2014._oktober_9._SZAB_galeria
Az agykutatás területén is élen jár az SZTE - GALÉRIA


  Három pilléren

Három alappillérre épül a NAP szegedi része: az elméleti kutatásokra, a klinikai kutatásokra és a gyógyszerfejlesztésre.

Az első alappillért Tamás Gábor akadémikus, az SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének oktatója és az elméleti kutatásokért felelős vezető mutatta be. – A program során egyaránt szeretnénk a meglévő kutatócsoportokat erősíteni, és ezzel együtt újaknak is lehetőséget biztosítani – jelentette ki Tamás Gábor, aki részletesen be is mutatta, milyen kutatások folynak az első alappillérben.

A program támogatásának köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem is birtokába jutott és Erdélyi Miklós vezetésével továbbfejleszt egy szuperrezolúciós mikroszkópot, amelyért a múlt héten osztottak ki Nobel-díjat. – Ennek a mikroszkópnak hála százszor részletesebb megfigyeléseket tudunk majd tenni – jegyezte meg Tamás Gábor. Hasonlóan magas szintű kutatás várható Nagy Attila kutatócsoportjától is, akiknek a vizuális információ feldolgozást érintő kísérleteik szoros szálakkal kötődnek egy szintén 2014-ben Nobel-díjjal jutalmazott kutatáshoz.

A második alappillért annak felelős vezetője, Vécsei László Széchenyi-díjas akadémikus mutatta be. – Ma a gyógyászatban a klinikai tünettanon alapuló orvoslás van előtérben. Ám kezd kialakulni a személyre szabott medicina, melyben az adott pácienshez igazítják a kezelést. A klinika kutatások során a folyamathoz elengedhetetlen biomarkerek megismerését tűztük ki célul – mondta Vécsei László. Az SZTE Neurológiai Klinkáját vezető professzor irányításával a szakemberek a betegségek pontos megismerését segítő genetikai és diagnosztikai biomarkereket kutatják.

A harmadik alappillért, a gyógyszerfejlesztést, a kutatásokat vezető Tóth Gábor, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézetét vezető professzor mutatta be. Ő is ismertette az egyes részprojekteket, amelyekben számos fiatal kutatót és PhD hallgatót is bekapcsolnak.

A NAP szegedi programjának gazdasági koordinátora, Antal Gábor vázolta, hogy milyen gazdasági előnyökkel jár ez a lehetőség az SZTE számára. A Nemzeti Agykutatási Program ugyanis 14 munkaszerződést és 18 kiegészítő pozíciót teremtett Szegeden. Prezentációjában emellett részletezte, miként oszlik el a szegedi projektek támogatásra szánt 800 millió forint, milyen kiadások és eszközvásárlások valósultak meg.

 

SZTEinfo – Ő. T.

Fotó: Herner Donát

Korábban írtuk:

Az SZTE kutatói is részt vesznek a Nemzeti Agykutatási Programban


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *