SZTE Info

rektori_nyar_kiemelt_nagy

A világ legjobbjai között az SZTE

Ismét felkerült a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb, 2015-ös világrangsorára a Szegedi Tudományegyetem. A világ legjobb 1000 egyetemét rangsoroló listán a 731. az SZTE.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nyilvánosságra hozta legújabb, 2015-ös rangsorát a Center for World University Rankings (CWUR). A CWUR listája nyolc szempont alapján rangsorolja az egyetemeket. A listát – többek között – az oktatás minősége (melyet az intézmény volt hallgatói által elnyert nemzetközi díjak alapján mérnek), a végzett hallgatók elhelyezkedése, az oktatók kiválósága, az idézési arány, a szabadalmak és a publikációk száma alapján állították össze.


A világ legjobb 1000 egyetemét rangsoroló listán az előkelő 731.helyezést érte el az SZTE. A Szegedi Tudományegyetem mellett öt másik magyar egyetem került fel az idei toplistára: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem.


A teljes lista ide kattintva érhető el.


A Szegedi Tudományegyetem más, világszínvonalú rangsorokban is kitűnően szerepel. A szegedi egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) 2015-ben nyilvánosságra hozott, a felsőoktatási intézmények tudományterületek szerinti toplistáján, 7 tudományterületen is a világ legjobb egyetemei közé került. Az SZTE nyelvészeti képzése a 101-150. helyen végzett. Az angol nyelv és irodalom terén a 201-250., a modern nyelvi és irodalmi képzések listáján az SZTE BTK a 201-250. lett. A gyógyszerészeti képzések listájában a 151-200. helyezést érte el a Tisza-parti universitas. A biológiaképzések rangsorára a szegedi egyetem a 301-400. helyen került fel, a kémia szakok listáján a 301-400. helyet szerezte meg. Az orvostudományi képzések tematikus listáján az SZTE a 251-300. helyen szerepel.


A felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma, valamint idézettsége alapján állítja össze évről évre listáját a Leideni Egyetem. A 2015-ös rangsorban a Szegedi Tudományegyetem a 703. helyen végzett.


2010 óta folyamatosan javítja előkelő helyezését a Szegedi Tudományegyetem a világ zöld egyetemeit rangsoroló „UI Green Metric Ranking of World Universities” toplistán. 2014-ben a top 20 közé emelkedett a Tisza-parti universitas. A világrangsorban a 19., Európában a 11. helyre lépett, Magyarországon változatlanul a legzöldebb felsőoktatási intézmény az SZTE.

 

Korábban írtuk:

QS toplista: újabb területeken is sikeres az SZTE

Miért az SZTE a „legzöldebb magyar egyetem” a világranglistán?


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.