SZTE Info

Kiemelt_HRmagazin_IMG_5153

Az SZTE a könyvhéten: Megnyitó után Határtalan Régészet magazin bemutató

Ma már mindenki ír, de alig olvas – jelentette ki a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjait megnyitó Temesi Ferenc. Az egykor a szegedi egyetem egykori magyar-angol szakos hallgatója, a Kossuth- és József Attila-díjas író szavaira rácáfolt az SZTE tudománynépszerűsítő programján az SZTE régésze, Felföldi Szabolcs, aki főszerkesztőként és számokkal igazolta: olvasókra talál a 2016-ban egyetemi berkekből indított archeológiai magazin.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi a könyv? – tette föl a kérdést a könyvünnep szegedi nyitányán Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író.


TF_IMG_5321

Könyv az, amiből filmet készítettek a televízió számára, vagy amit felolvasnak – válaszolt keserűen a Budapesten élő szabadúszó író Szegeden, szülő és felnevelő városában 2017. június 8-án, amikor alma matere, az SZTE központi épülete előtti téren, az első magyar regény szerzőjének, Dugonics Andrásnak a szobra közelében nyitotta meg a 88. Ünnepi Könyvhét helyi rendezvény-sorozatát.

 

 

„…mindnyájan magyarul írunk, embörök”


Luxuscikknek minősítette a könyvet Temesi Ferenc, aki szerint újra fontosak lesznek a könyvtárak, sőt: a hangoskönyvek. Az írók megosztottságáról szólva azt hangsúlyozta: manapság szinte mindenki ír, de alig olvas, még verset se. Íróként és olvasóként keserűen szólt a magyarságot, az Európa közén nyelvi szigetnek számító országot, de az irodalmat is sújtó megosztottságról.

 

– A fiatalok ellen nem lehet építkezni, csak velük. Mert övék a jövő. Össze kell fogni, mert csak együtt juthatunk valamire! – üzente a könyvet író bölcsészeknek, az egyetemistáknak, az irodalmároknak, az olvasóknak Temesi. Megjegyezte: Könyvet azért olvasunk, tapogatunk, szagolunk, vagy hallgatunk, mert vágyakozunk valami után, ami a lelkünkben lapul, a képzeletünkben búvik meg, csak nem tudjuk előhívni, mert nem ismerjük a nevét. Olyan érzések után sóvárgunk, amelyek vagy bennünk vannak, vagy sosem lesznek. De a mese az kell! Nem csak a gyerekeknek. A mese az igazság módszere, hogy az emberi tudatba csempéssze magát az, amit nem tudunk megnevezni – utalt a friss Pro Urbe-díjas író a nagy mesemondókra, köztük a szegediekre. Dugonics András szobra mellett hangsúlyozta: Nincs két irodalom sem, csak egy van, mert mindnyájan magyarul írunk, embörök!


SL_IMG_5318

 

A 19 helyszínen több mint 110 programmal jelentkező szegedi könyvheti program nyitányán Solymos László alpolgármester köszöntőjében kiemelte: a nemzeti és kulturális értékek mellett a szegediek bemutatása is hangsúlyos. Példaként említette a Szegedről indult írók jelenlétét.


Szeged egyetemi város, a kultúra és a tudomány otthona. Ezért is örülök, hogy az SZTE idén is jelen van a könyvhéten oktatóival, tudósaival, alkotóival – hangsúlyozta Solymos László, aki szerint a leírt és nyomtatott szó ünnepén az egyetemi jegyzetekre, a tudományos publikációkra is gondolunk. Örvendetesnek nevezte, hogy a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjaiba is bekapcsolódott az universitas – „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.


 

Archeológiai magazin indult a szegedi egyetemről


Idealisták és imádják a szakmájukat a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai – derült ki a 88. Ünnepi Könyvhét rendezvénysorát megnyitó ünnepséget követően az universitas és a Móra Ferenc Múzeum archeológusai által gondozott magazin bemutatóján. A Határtalan Régészet című, 2016-ban induló archeológiai magazin főszerkesztőjét, Felföldi Szabolcsot, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének tudományos munkatársát Újszászi Ilona, az SZTE közkapcsolati koordinátora a 88. ünnepi Könyvhét szegedi nyitánya után, a Dugonics téren összegyűlt érdeklők előtt kérdezte a szokatlan és bátor tudománynépszerűsítő vállalkozás sikerének titkairól.


Regeszet_k_DSC01580


– Régésznek készül mindenki, de a többség felnőtt korára túllép ezen az álmon. Ám az érdeklődés szinte mindenkiben megmarad a régmúlt kincsei és az új régészeti felfedezések iránt. Ehhez a nem lanyhuló érdeklődéshez hozzájárult a popkultúra, az Indiana Jones típusú filmözön is – vélekedett Felföldi Szabolcs, amikor archeológiai magazinjuk fogadtatásáról beszélt. – A magyar régészet, mint tudomány megérdemel egy, az eredményeinket népszerűsítő, magas szintű ismeretterjesztő archeológiai magazint.


FSZ_IMG_5144

 A Határtalan Régészet eddig megjelent számainak a többsége megvásárolható a szegedi egyetemi kiadói műhelyek kiadványait bemutató és árusító Dugonics téri könyvsátorban a 88. Ünnepi Könyvhét idején, míg a legfrissebb szám, A háborúk régészete című az újságos standokon.

 

– Elkapkodták az első, a Hunok aranya című számát a szegedi egyetemen és a Móra Ferenc Múzeumban készülő Határtalan Régészet című magazinnak. Ez a szinte példátlan indulás, terjesztési csúcs is bizonyítja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen adott a tudás és mozgósítható az erőforrás, nem kell a fővárosba menni ahhoz, hogy világszínvonalú ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő kiadvány készüljön – húzta alá a főszerkesztő, aki szerint önfenntartóvá válik az archeológiai magazin.

 

A régészet születésének a történetét is megismerhetjük A fényűző Róma című második számból az SZTE BTK Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa, Felföldi Szabolcs írásából. De a szegedi „nagyok”, például a szegedi egyetemi régészeti tanszéklet alapító Buday Árpád, vagy a szegedi egyetemen díszdoktori címet elnyert Móra Ferenc munkásságát is bemutatják.

 

 

Határtalan Régészet: a kincsásástól a gasztronómiáig


– Mit jelent a magazin címében a „határtalan” jelző? – Kronológiai határtalanságot – válaszolt a kérdésre a Határtalan Régészet című magazin főszerkesztője. Bár hagyományosan a régészek Magyarországon az emberek feltűnésétől, azaz a pattintott őskőkortól az 1711-ig, vagyis a Rákóczi szabadságharcig terjedő időszakot kutatják, ám a valóság az, hogy a jelenkorig nyúlik például a II. világháborús repülőgép roncsok kutatása. E témakört részletesen tárgyalja például a legfrissebb, a Háborúk régészete című lapszám.


HR3_IMG_5152


Szerteágazó témakörök érintésére alkalmas, ha a régészet szempontjából közelítünk például a fényhez vagy épp az hitvilághoz. Bizonyítja ezt az Istenek régészete című dupla lapszám. A rovatrendszer – például: Címlapsztori, Kontextus, Lelő-hely, „Fegyvert, s vitézt”, Archeokaland, Mizújs? – biztosítja az állandóságot.

 

– Színes, érdekes, minden olvasói kör számára megfogalmazott magazinunkban persze biztosítjuk az átjárást a tudományhoz – ismerte el a főszerkesztő. – A Hello, tudomány! rovatunkban a társtudományokat – például a restaurátor, az archeológus – munkáját is bemutatjuk. A Kincsásás halottal rovatcímünk Móra Ferenc novellájára utal, s legújabb lapszámunkban – többek között – bemutatjuk a muszlimok nyomait az Árpád-kori Békésben. Az Észak farkasai: a vikingek című lapszámunkban pedig a Blogoló rovatban a Vikingek című filmsorozat magyar statisztája írja le ennek az új és az online lapok műfajának tekintett blog-stílusban élményeit. Az Indiana Jones és barátai rovatban pedig képregényekkel, rejtvényekkel szeretnénk megnyerni olvasónak a gyerekeket és a diákokat. Sőt: a gasztrokultúra színesítéséhez is hozzájárulunk, mert minden lapszámunkban adunk egy kipróbált receptet: például bronzkori édességet (nem paleo módra) a Határtalan Régészet legújabb számában…

 

SZTEinfo

Fotó: Bánffi István


Korábban írtuk:

Könyvhéten az SZTE: Mi a digitalizálás haszna a kutatómunkában?


88. Ünnepi Könyvhét: Tudománynépszerűsítő programok az SZTE szervezésében


Hatszavasokkal is hangolódunk a 88. Ünnepi Könyvhétre



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.