SZTE Info

Kiemelt_HRmagazin_IMG_5153

Az SZTE a könyvhéten: Megnyitó után Határtalan Régészet magazin bemutató

Ma már mindenki ír, de alig olvas – jelentette ki a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjait megnyitó Temesi Ferenc. Az egykor a szegedi egyetem egykori magyar-angol szakos hallgatója, a Kossuth- és József Attila-díjas író szavaira rácáfolt az SZTE tudománynépszerűsítő programján az SZTE régésze, Felföldi Szabolcs, aki főszerkesztőként és számokkal igazolta: olvasókra talál a 2016-ban egyetemi berkekből indított archeológiai magazin.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi a könyv? – tette föl a kérdést a könyvünnep szegedi nyitányán Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író.


TF_IMG_5321

Könyv az, amiből filmet készítettek a televízió számára, vagy amit felolvasnak – válaszolt keserűen a Budapesten élő szabadúszó író Szegeden, szülő és felnevelő városában 2017. június 8-án, amikor alma matere, az SZTE központi épülete előtti téren, az első magyar regény szerzőjének, Dugonics Andrásnak a szobra közelében nyitotta meg a 88. Ünnepi Könyvhét helyi rendezvény-sorozatát.

 

 

„…mindnyájan magyarul írunk, embörök”


Luxuscikknek minősítette a könyvet Temesi Ferenc, aki szerint újra fontosak lesznek a könyvtárak, sőt: a hangoskönyvek. Az írók megosztottságáról szólva azt hangsúlyozta: manapság szinte mindenki ír, de alig olvas, még verset se. Íróként és olvasóként keserűen szólt a magyarságot, az Európa közén nyelvi szigetnek számító országot, de az irodalmat is sújtó megosztottságról.

 

– A fiatalok ellen nem lehet építkezni, csak velük. Mert övék a jövő. Össze kell fogni, mert csak együtt juthatunk valamire! – üzente a könyvet író bölcsészeknek, az egyetemistáknak, az irodalmároknak, az olvasóknak Temesi. Megjegyezte: Könyvet azért olvasunk, tapogatunk, szagolunk, vagy hallgatunk, mert vágyakozunk valami után, ami a lelkünkben lapul, a képzeletünkben búvik meg, csak nem tudjuk előhívni, mert nem ismerjük a nevét. Olyan érzések után sóvárgunk, amelyek vagy bennünk vannak, vagy sosem lesznek. De a mese az kell! Nem csak a gyerekeknek. A mese az igazság módszere, hogy az emberi tudatba csempéssze magát az, amit nem tudunk megnevezni – utalt a friss Pro Urbe-díjas író a nagy mesemondókra, köztük a szegediekre. Dugonics András szobra mellett hangsúlyozta: Nincs két irodalom sem, csak egy van, mert mindnyájan magyarul írunk, embörök!


SL_IMG_5318

 

A 19 helyszínen több mint 110 programmal jelentkező szegedi könyvheti program nyitányán Solymos László alpolgármester köszöntőjében kiemelte: a nemzeti és kulturális értékek mellett a szegediek bemutatása is hangsúlyos. Példaként említette a Szegedről indult írók jelenlétét.


Szeged egyetemi város, a kultúra és a tudomány otthona. Ezért is örülök, hogy az SZTE idén is jelen van a könyvhéten oktatóival, tudósaival, alkotóival – hangsúlyozta Solymos László, aki szerint a leírt és nyomtatott szó ünnepén az egyetemi jegyzetekre, a tudományos publikációkra is gondolunk. Örvendetesnek nevezte, hogy a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjaiba is bekapcsolódott az universitas – „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.


 

Archeológiai magazin indult a szegedi egyetemről


Idealisták és imádják a szakmájukat a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai – derült ki a 88. Ünnepi Könyvhét rendezvénysorát megnyitó ünnepséget követően az universitas és a Móra Ferenc Múzeum archeológusai által gondozott magazin bemutatóján. A Határtalan Régészet című, 2016-ban induló archeológiai magazin főszerkesztőjét, Felföldi Szabolcsot, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének tudományos munkatársát Újszászi Ilona, az SZTE közkapcsolati koordinátora a 88. ünnepi Könyvhét szegedi nyitánya után, a Dugonics téren összegyűlt érdeklők előtt kérdezte a szokatlan és bátor tudománynépszerűsítő vállalkozás sikerének titkairól.


Regeszet_k_DSC01580


– Régésznek készül mindenki, de a többség felnőtt korára túllép ezen az álmon. Ám az érdeklődés szinte mindenkiben megmarad a régmúlt kincsei és az új régészeti felfedezések iránt. Ehhez a nem lanyhuló érdeklődéshez hozzájárult a popkultúra, az Indiana Jones típusú filmözön is – vélekedett Felföldi Szabolcs, amikor archeológiai magazinjuk fogadtatásáról beszélt. – A magyar régészet, mint tudomány megérdemel egy, az eredményeinket népszerűsítő, magas szintű ismeretterjesztő archeológiai magazint.


FSZ_IMG_5144

 A Határtalan Régészet eddig megjelent számainak a többsége megvásárolható a szegedi egyetemi kiadói műhelyek kiadványait bemutató és árusító Dugonics téri könyvsátorban a 88. Ünnepi Könyvhét idején, míg a legfrissebb szám, A háborúk régészete című az újságos standokon.

 

– Elkapkodták az első, a Hunok aranya című számát a szegedi egyetemen és a Móra Ferenc Múzeumban készülő Határtalan Régészet című magazinnak. Ez a szinte példátlan indulás, terjesztési csúcs is bizonyítja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen adott a tudás és mozgósítható az erőforrás, nem kell a fővárosba menni ahhoz, hogy világszínvonalú ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő kiadvány készüljön – húzta alá a főszerkesztő, aki szerint önfenntartóvá válik az archeológiai magazin.

 

A régészet születésének a történetét is megismerhetjük A fényűző Róma című második számból az SZTE BTK Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa, Felföldi Szabolcs írásából. De a szegedi „nagyok”, például a szegedi egyetemi régészeti tanszéklet alapító Buday Árpád, vagy a szegedi egyetemen díszdoktori címet elnyert Móra Ferenc munkásságát is bemutatják.

 

 

Határtalan Régészet: a kincsásástól a gasztronómiáig


– Mit jelent a magazin címében a „határtalan” jelző? – Kronológiai határtalanságot – válaszolt a kérdésre a Határtalan Régészet című magazin főszerkesztője. Bár hagyományosan a régészek Magyarországon az emberek feltűnésétől, azaz a pattintott őskőkortól az 1711-ig, vagyis a Rákóczi szabadságharcig terjedő időszakot kutatják, ám a valóság az, hogy a jelenkorig nyúlik például a II. világháborús repülőgép roncsok kutatása. E témakört részletesen tárgyalja például a legfrissebb, a Háborúk régészete című lapszám.


HR3_IMG_5152


Szerteágazó témakörök érintésére alkalmas, ha a régészet szempontjából közelítünk például a fényhez vagy épp az hitvilághoz. Bizonyítja ezt az Istenek régészete című dupla lapszám. A rovatrendszer – például: Címlapsztori, Kontextus, Lelő-hely, „Fegyvert, s vitézt”, Archeokaland, Mizújs? – biztosítja az állandóságot.

 

– Színes, érdekes, minden olvasói kör számára megfogalmazott magazinunkban persze biztosítjuk az átjárást a tudományhoz – ismerte el a főszerkesztő. – A Hello, tudomány! rovatunkban a társtudományokat – például a restaurátor, az archeológus – munkáját is bemutatjuk. A Kincsásás halottal rovatcímünk Móra Ferenc novellájára utal, s legújabb lapszámunkban – többek között – bemutatjuk a muszlimok nyomait az Árpád-kori Békésben. Az Észak farkasai: a vikingek című lapszámunkban pedig a Blogoló rovatban a Vikingek című filmsorozat magyar statisztája írja le ennek az új és az online lapok műfajának tekintett blog-stílusban élményeit. Az Indiana Jones és barátai rovatban pedig képregényekkel, rejtvényekkel szeretnénk megnyerni olvasónak a gyerekeket és a diákokat. Sőt: a gasztrokultúra színesítéséhez is hozzájárulunk, mert minden lapszámunkban adunk egy kipróbált receptet: például bronzkori édességet (nem paleo módra) a Határtalan Régészet legújabb számában…

 

SZTEinfo

Fotó: Bánffi István


Korábban írtuk:

Könyvhéten az SZTE: Mi a digitalizálás haszna a kutatómunkában?


88. Ünnepi Könyvhét: Tudománynépszerűsítő programok az SZTE szervezésében


Hatszavasokkal is hangolódunk a 88. Ünnepi Könyvhétre



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *