SZTE Info

Kiemelt_HRmagazin_IMG_5153

Az SZTE a könyvhéten: Megnyitó után Határtalan Régészet magazin bemutató

Ma már mindenki ír, de alig olvas – jelentette ki a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjait megnyitó Temesi Ferenc. Az egykor a szegedi egyetem egykori magyar-angol szakos hallgatója, a Kossuth- és József Attila-díjas író szavaira rácáfolt az SZTE tudománynépszerűsítő programján az SZTE régésze, Felföldi Szabolcs, aki főszerkesztőként és számokkal igazolta: olvasókra talál a 2016-ban egyetemi berkekből indított archeológiai magazin.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi a könyv? – tette föl a kérdést a könyvünnep szegedi nyitányán Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író.


TF_IMG_5321

Könyv az, amiből filmet készítettek a televízió számára, vagy amit felolvasnak – válaszolt keserűen a Budapesten élő szabadúszó író Szegeden, szülő és felnevelő városában 2017. június 8-án, amikor alma matere, az SZTE központi épülete előtti téren, az első magyar regény szerzőjének, Dugonics Andrásnak a szobra közelében nyitotta meg a 88. Ünnepi Könyvhét helyi rendezvény-sorozatát.

 

 

„…mindnyájan magyarul írunk, embörök”


Luxuscikknek minősítette a könyvet Temesi Ferenc, aki szerint újra fontosak lesznek a könyvtárak, sőt: a hangoskönyvek. Az írók megosztottságáról szólva azt hangsúlyozta: manapság szinte mindenki ír, de alig olvas, még verset se. Íróként és olvasóként keserűen szólt a magyarságot, az Európa közén nyelvi szigetnek számító országot, de az irodalmat is sújtó megosztottságról.

 

– A fiatalok ellen nem lehet építkezni, csak velük. Mert övék a jövő. Össze kell fogni, mert csak együtt juthatunk valamire! – üzente a könyvet író bölcsészeknek, az egyetemistáknak, az irodalmároknak, az olvasóknak Temesi. Megjegyezte: Könyvet azért olvasunk, tapogatunk, szagolunk, vagy hallgatunk, mert vágyakozunk valami után, ami a lelkünkben lapul, a képzeletünkben búvik meg, csak nem tudjuk előhívni, mert nem ismerjük a nevét. Olyan érzések után sóvárgunk, amelyek vagy bennünk vannak, vagy sosem lesznek. De a mese az kell! Nem csak a gyerekeknek. A mese az igazság módszere, hogy az emberi tudatba csempéssze magát az, amit nem tudunk megnevezni – utalt a friss Pro Urbe-díjas író a nagy mesemondókra, köztük a szegediekre. Dugonics András szobra mellett hangsúlyozta: Nincs két irodalom sem, csak egy van, mert mindnyájan magyarul írunk, embörök!


SL_IMG_5318

 

A 19 helyszínen több mint 110 programmal jelentkező szegedi könyvheti program nyitányán Solymos László alpolgármester köszöntőjében kiemelte: a nemzeti és kulturális értékek mellett a szegediek bemutatása is hangsúlyos. Példaként említette a Szegedről indult írók jelenlétét.


Szeged egyetemi város, a kultúra és a tudomány otthona. Ezért is örülök, hogy az SZTE idén is jelen van a könyvhéten oktatóival, tudósaival, alkotóival – hangsúlyozta Solymos László, aki szerint a leírt és nyomtatott szó ünnepén az egyetemi jegyzetekre, a tudományos publikációkra is gondolunk. Örvendetesnek nevezte, hogy a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjaiba is bekapcsolódott az universitas – „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.


 

Archeológiai magazin indult a szegedi egyetemről


Idealisták és imádják a szakmájukat a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai – derült ki a 88. Ünnepi Könyvhét rendezvénysorát megnyitó ünnepséget követően az universitas és a Móra Ferenc Múzeum archeológusai által gondozott magazin bemutatóján. A Határtalan Régészet című, 2016-ban induló archeológiai magazin főszerkesztőjét, Felföldi Szabolcsot, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének tudományos munkatársát Újszászi Ilona, az SZTE közkapcsolati koordinátora a 88. ünnepi Könyvhét szegedi nyitánya után, a Dugonics téren összegyűlt érdeklők előtt kérdezte a szokatlan és bátor tudománynépszerűsítő vállalkozás sikerének titkairól.


Regeszet_k_DSC01580


– Régésznek készül mindenki, de a többség felnőtt korára túllép ezen az álmon. Ám az érdeklődés szinte mindenkiben megmarad a régmúlt kincsei és az új régészeti felfedezések iránt. Ehhez a nem lanyhuló érdeklődéshez hozzájárult a popkultúra, az Indiana Jones típusú filmözön is – vélekedett Felföldi Szabolcs, amikor archeológiai magazinjuk fogadtatásáról beszélt. – A magyar régészet, mint tudomány megérdemel egy, az eredményeinket népszerűsítő, magas szintű ismeretterjesztő archeológiai magazint.


FSZ_IMG_5144

 A Határtalan Régészet eddig megjelent számainak a többsége megvásárolható a szegedi egyetemi kiadói műhelyek kiadványait bemutató és árusító Dugonics téri könyvsátorban a 88. Ünnepi Könyvhét idején, míg a legfrissebb szám, A háborúk régészete című az újságos standokon.

 

– Elkapkodták az első, a Hunok aranya című számát a szegedi egyetemen és a Móra Ferenc Múzeumban készülő Határtalan Régészet című magazinnak. Ez a szinte példátlan indulás, terjesztési csúcs is bizonyítja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen adott a tudás és mozgósítható az erőforrás, nem kell a fővárosba menni ahhoz, hogy világszínvonalú ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő kiadvány készüljön – húzta alá a főszerkesztő, aki szerint önfenntartóvá válik az archeológiai magazin.

 

A régészet születésének a történetét is megismerhetjük A fényűző Róma című második számból az SZTE BTK Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa, Felföldi Szabolcs írásából. De a szegedi „nagyok”, például a szegedi egyetemi régészeti tanszéklet alapító Buday Árpád, vagy a szegedi egyetemen díszdoktori címet elnyert Móra Ferenc munkásságát is bemutatják.

 

 

Határtalan Régészet: a kincsásástól a gasztronómiáig


– Mit jelent a magazin címében a „határtalan” jelző? – Kronológiai határtalanságot – válaszolt a kérdésre a Határtalan Régészet című magazin főszerkesztője. Bár hagyományosan a régészek Magyarországon az emberek feltűnésétől, azaz a pattintott őskőkortól az 1711-ig, vagyis a Rákóczi szabadságharcig terjedő időszakot kutatják, ám a valóság az, hogy a jelenkorig nyúlik például a II. világháborús repülőgép roncsok kutatása. E témakört részletesen tárgyalja például a legfrissebb, a Háborúk régészete című lapszám.


HR3_IMG_5152


Szerteágazó témakörök érintésére alkalmas, ha a régészet szempontjából közelítünk például a fényhez vagy épp az hitvilághoz. Bizonyítja ezt az Istenek régészete című dupla lapszám. A rovatrendszer – például: Címlapsztori, Kontextus, Lelő-hely, „Fegyvert, s vitézt”, Archeokaland, Mizújs? – biztosítja az állandóságot.

 

– Színes, érdekes, minden olvasói kör számára megfogalmazott magazinunkban persze biztosítjuk az átjárást a tudományhoz – ismerte el a főszerkesztő. – A Hello, tudomány! rovatunkban a társtudományokat – például a restaurátor, az archeológus – munkáját is bemutatjuk. A Kincsásás halottal rovatcímünk Móra Ferenc novellájára utal, s legújabb lapszámunkban – többek között – bemutatjuk a muszlimok nyomait az Árpád-kori Békésben. Az Észak farkasai: a vikingek című lapszámunkban pedig a Blogoló rovatban a Vikingek című filmsorozat magyar statisztája írja le ennek az új és az online lapok műfajának tekintett blog-stílusban élményeit. Az Indiana Jones és barátai rovatban pedig képregényekkel, rejtvényekkel szeretnénk megnyerni olvasónak a gyerekeket és a diákokat. Sőt: a gasztrokultúra színesítéséhez is hozzájárulunk, mert minden lapszámunkban adunk egy kipróbált receptet: például bronzkori édességet (nem paleo módra) a Határtalan Régészet legújabb számában…

 

SZTEinfo

Fotó: Bánffi István


Korábban írtuk:

Könyvhéten az SZTE: Mi a digitalizálás haszna a kutatómunkában?


88. Ünnepi Könyvhét: Tudománynépszerűsítő programok az SZTE szervezésében


Hatszavasokkal is hangolódunk a 88. Ünnepi Könyvhétre



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. június 21.

nyito

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. április 21.

mandity

A szintetikus technikák körében egyre nagyobb teret hódítanak áramlásos kémiai (ÁK) eljárások.[i] Ezek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek konvencionális szakaszos technikákkal szemben: reagensek hatékony keveredése, gyors hő és anyag transzport és rövid reakcióidő.[ii],[iii]

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 19. 09:00 - 29. 19:00
    A Középiskolás Élettudományi Kutatótábor célja, hogy a diákok megismerjék a biológiával foglalkozó tudósok munkáját. KÉK a „Straub Örökség” Alapítvány programja. A KÉK 30 résztvevőjén kívül az élettudományok iránt érdeklődő szegedi diákok és tanárok, illetve az SZBK dolgozói szabadon látogathatják a 36 előadást. A KÉK otthona tizedik alkalommal is az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar több laboratóriuma, ahol az SZBK és az SZTE munkatársai foglalkoznak a tehetséges középiskolásokkal. További információ: www.u-szeged.hu
  • június 24.
    17:00 - 17:45
    Az SZTE Mentor(h)áló által a 2017 tavaszán szervezett programsorozat zárásaként Cakó Ferenc világhírű filmrendező-grafikust látják vendégül, aki a világon egyedülálló homokanimációs produkciójával érkezik Szegedre! A programon a részvétel ingyenes. További információ: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/cako-ferenc-homokanimacios-eloadasa-szegeden/ Az SZTE Mentor(h)áló rendezvénysora 2017 őszén folytatódik, további részletek: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/category/folyt-kov/programajanlo-2017/
  • *
    június 25.
    10:00 - 12:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés
  • június 26. 09:00 - 28. 13:00
    Richard Shusterman (1949- ) a mai nemzetközi filozófia egyik legismertebb alakja, aki analitikus filozófusból R. Rorty hatására vált neopragmatista gondolkodóvá. Működési területe elsősorban az esztétika, ahol a klasszikus pragmatizmus legjelentősebb képviselője, John Dewey naturalista gondolatvilágára építve megteremtette a szomaesztétikát. Shusterman, a Florida Atlantic University tanszékvezető professzora mára nemzetközi mozgalommá tette a szomaesztétikát, melynek lényegét röviden a következőképpen foglalja össze: „A szomaesztétika a testet úgy tekinti, mint az érzéki-esztétikai élvezet (aiszthészisz) és a kreatív önformálás helyét. Mint az elméletet és a gyakorlatot egyaránt javító diszciplína, nem csupán a testre vonatkozó, absztrakt, diszkurzív tudásunk, hanem a megélt szomatikus tapasztalatunk és magatartásunk gazdagítását is célozza; arra törekszik, hogy fokozza mozdulataink megértését, hatékonyságát és szépségét, valamint javítsa azt a környezetet, amelyhez mozdulataink hozzájárulnak, és amelyből nyerik az energiájukat és a jelentőségüket." Felfogása szerint a társadalmat demokratizálni kell, amennyire csak lehetséges, és ebbe nála szervesen beletartozik a feminizmus támogatása is – hangsúlyozza a „The Soma as the Core of Aesthetics, Ethics and Politics konferencia szervezője, Krémer Sándor. Az SZTE BTK Filozófia tanszék egyetemi docense az érdeklődők figyelmébe ajánlja Richard Shusterman konferencia nyitó előadását, valamint a filozófus munkásságát bemutató, 2017. június 27-én (kedden) 17 órától vetített filmet. További információ: http://tiszatajonline.hu/?p=104964
  • június 26.
    17:00 - 18:30
    Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Sófi-ösztöndíjas volt vegyész hallgatójával, Gehér-Herczegh Tündével az SZTE közkapcsolati koordinátora, Újszászi Ilona újságíró beszélget. A Fiatal tehetségek Szegeden sorozat 53. programjának szervezője is a Közéleti Kávéház és az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány.