SZTE Info

Kiemelt_Lendulet_2017

Az MTA 22 új Lendület kutatócsoportja közül 5 Szegeden dolgozik

Milyen új molekulák, reakciók, szemléletek jelentek meg a gyógyszertervezésben és a rákkutatásban? Többek között erre a kérdésre is választ keresnek az MTA legújabb Szegeden dolgozó Lendület kutatócsoportjai. A nyertesek közül összesen hatan kötődnek Szegedhez, a Szegedi Tudományegyetemen Maléth József kutatóorvos és Szilágyi István vegyész folytatja a munkáját a Lendülettel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét – írja az mta.hu a legújabb 22 „lendületes” kutatót bemutató cikkben.

 

 

Az SZTE nyertesei

Maléth József kutatóorvos célja a sejtműködés szabályozásának pontosabb megértése. Az mta.hu szerint „Az epitél sejtek jelentős szerepet töltenek be a szervezet működésében, mivel meghatározzák annak folyadék- és ionösszetételét. Ezzel szemben károsodott működésük gyulladásos, míg rosszindulatú átalakulásuk daganatok kialakulásához vezet. Ezért az epitél sejtek működése precízen szabályozott, aminek részletei azonban alig ismertek. Az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy a jelátvitelben részt vevő fehérjék térben rendezetten helyezkednek, úgynevezett mikrodoménekbe rendeződnek, ami segít optimalizálni a működésüket és szabályzásukat. A jelenlegi kutatási projektben szeretném megvizsgálni ezeknek a doméneknek az összetételét és élettani szerepét, majd ezekre az eredményekre alapozva a betegségekben betöltött szerepüket” – mondta a kutató, aki a Szegedi Tudományegyetemen folytatja majd tudományos munkáját. A kutatás során olyan módszereket fog kombinálni, amelyeket idáig még nem alkalmaztak az epitél sejt kutatásában, és amelyek segítségével alaposabban megérthetjük a sejtműködés szabályzását ép és kóros körülmények között" - írja az mta.hu.


Maléth József eddigi munkájáról és eredményeiről az SZTE Hírportál több cikke is tudósít. Ezek közül A Díjazott orvosok párban és családban című interjú itt elérhető; a Junior Prima díjjal ismerték el az SZTE tudományos munkatársa, dr. Maléth József munkáját című beszámoló itt olvasható.

 

Az SZTE gyógyszerésztudományi Karról indul a pályája Mándity Istvánnak. A jelenleg az SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézetben dolgozó gyógyszerész célja olyan mesterséges transzporterek létrehozása, amelyekkel ioncsatorna-defektusok, onkológiai és központi idegrendszeri kórképek válhatnak kezelhetővé. Az élő szervezet működésének befolyásolásában az ionoknak döntő szerepük van. Ezek sejten belüli és sejten kívüli mennyiségének szabályzásában döntő szerepük van az iontranszportereknek és -csatornáknak. Több betegség hátterében az ionháztartás zavara tapasztalható. Ilyen betegség a cisztás fibrózis, mely esetén genetikailag kódolt kloridcsatorna okoz problémát. Ugyanakkor onkológiai elváltozások esetén is kimutatható a kloridion-háztartás zavara, illetve egyes onkológiai elváltozások kezelhetők mesterséges kloridtranszporterekkel. Kloridion sejten belüli koncentrációjának befolyásolásával a központi idegrendszer működése is módosítható, a manapság ismert altató és nyugtató szerek is ilyen módon hatnak. A kutató a 2017. július 1-jével induló Lendület pályázatával az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában olyan mesterséges kloridtranszportereket kíván létrehozni, amelyek a fehérjékhez hasonlatos tulajdonságokat mutatnak. Így alkalmazhatóak lehetnek cisztás fibrózis és egyes onkológiai esetek kezelésében, valamint vizsgálhatók lesznek onkológiai és központi idegrendszeri betegségek patomechanizmusai is" – írja az mta.hu.


Változatos kémiai reakciók áramlásos reaktorban címmel Mándity István a Szabadegyetem Szeged IXI. Szemeszterében tartott előadást, amely az SZTE honlapján itt megtekinthető.

 

Szilágyi István vegyész kolloidkémiai kutatásait folytatja a Szegedi Tudományegyetemen. „A megnövekedett káros környezeti ártalmak következtében napjaink egyik legfontosabb feladata az oxigéntartalmú szabad gyökök elleni védekezés. Az élő szervezetekben található molekulák roncsolódása miatt ezek a reaktív részecskék felelősek számos kór (pl. asztmatikus és daganatos megbetegedések) kialakulásáért, illetve mindennapi életben használt termékek (élelmiszer, ruházat, kozmetikumok stb.) gyengébb minőségéért az előállítás folyamán tett károsító hatásuk miatt. Az antioxidáns enzimek a leghatékonyabb védekező rendszerek, pótlásuk azonban nem megoldott. Szilágyi István célja antioxidáns diszperziók kifejlesztése természetes és mesterséges enzimek nanorészecskékre történő rögzítésével, illetve az előállított nanokompozitok stabilizálásával. A kutatás sikeres kivitelezése lehetővé teszi az így kifejlesztett anyagok orvosi és ipari alkalmazását és ezáltal betegségek megelőzését, illetve a mindennapi élethez szükséges termékek minőségének javítását” – írja az mta.hu.


Az SZTE Hírportáljának fiatal tehetségeket köszöntő és bemutató tudósításaiban tűnik föl Szilágyi István neve.

 

Az MTA Lendület pályázatának szegedi nyerteseiről rendre beszámol az SZTE Hírportálja is. Például a 2015. áprilisában dolgozó kutatócsoportok munkájáról itt, de a 2014. évi nyertesek terveit is összegeztük itt.

 

 

Munka az SZBK tudós műhelyeiben

A 22 új Lendület-csoport fele akadémiai kutatóközpontban vagy –intézetben dolgozik. Közülük az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa Lipinszki Zoltán biológus alakíthat most lendület kutatócsoportot. „Eredményeik közelebb vihetnek bennünket például a sejtosztódási hibákból eredő betegségek kialakulásának megértéséhez. Mint ismert, sejtjeink kettéosztódása alapfeltétele a sikeres egyedfejlődésnek, szerveink növekedésének és megfelelő működésének, de nélkülözhetetlen a szöveti regenerációhoz is. A hibás sejtosztódás ezért gyakran vezet fejlődési rendellenességek vagy rák kialakulásához. Ezért nagyon fontos megismernünk, hogy milyen biokémiai folyamatok hálózata irányítja a sejt osztódásának bonyolult lépéseit. Lipinszki Zoltán és kutatócsoportja az ún. fehérje foszfatáz enzimek működését tanulmányozza, amelyek ugyan bizonyítottan részt vesznek a sejtműködés finomhangolásában, de pontos funkciójukról csak keveset tudunk. Molekuláris és sejtbiológiai, valamint genetikai módszerek alkalmazásával azt vizsgálják majd, hogy ezek az enzimek milyen fehérjemolekulákat irányítanak, és ez hogyan befolyásolja a sejt osztódásának kimenetelét.” – írja az mta.hu.


Az SZTE Hírportálján a Sófi alapítvány támogatottjaként olvasható Lipinszki Zoltán neve.

 

Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biológusa a Lendület pályázat „keretében arra vállalkozik, hogy olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek gyorsan és precízen diagnosztizálják a rezisztencia kialakulását új antibiotikum-jelöltekkel szemben. Munkája jelentőségét az adja, hogy a különböző gyógyszerkészítményekkel, antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozó baktériumok egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentenek. Ez egyben egy komoly üzleti kockázat az antibiotikumokat fejlesztő cégeknek is. Mivel egy-egy új termék fejlesztése rengeteg pénzt és időt emészt fel, fontos információ, hogy az hosszú távon is használható lesz-e.” – írja az mta.hu.


Az SZTE Hírportálja is beszámolt Pál Csaba eredményeiről, többek között az ismét Szegeden a Bolyai-díj: Pál Csaba biológus stratégiai játékai címmel.

 

„Timinszky Gyula biológus a genomstabilitással és a DNS hibáinak javító mechanizmusaival kapcsolatos kutatásait folytatja az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A genomstabilitás minden élőlény számára létfontosságú. Amennyiben a DNS károsodásainak javítása nem történik meg időben, a keletkező mutációk daganatok képződéséhez vezethetnek. Sőt, a DNS javító mechanizmusainak elégtelen működése a neurodegeneratív betegségek kialakulásában és a korai öregedésben is szerepet játszik. Az ADP-riboziláció a DNS-sérülést követően az egyik legkorábban megjelenő poszttranszlációs módosítás. Timinszky Gyula és kutatótársai korábbi eredményei rámutattak az ADP-riboziláció kromatinszerkezetet és sejtmagi transzportot szabályozó szerepére. Emellett egy új, DNS-károsodás indukálta sejtmagi exportfolyamatot is felfedeztek, ami az ADP-ribozilációt szabályozza. Kutatásaik célja, hogy megismerjék az ADP-riboziláció által szabályozott fehérjéket, és megértsék azok DNS-javítása során a kromatinszerkezet kialakításában, illetve a sejtmagi transzportban betöltött szerepét. Eredményeik végső soron segíteni fogják a DNS elégtelen hibajavítása miatt kialakuló betegségek jobb megértését és gyógyítását” – írja az mta.hu.

 

 

Milliós támogatás 5 évre

Az idei nyertesekkel együtt összesen 143 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2017-ben 3 milliárd 570 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, ebből a 22 új kutatócsoport tervezett éves támogatása 784 millió forint.

 

A Lendület pályázatok bírálati folyamatát közelítik az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázataiéhoz, ami a kutatók tapasztalatszerzését szolgálja – rögzíti az mta.hu oldalon olvasható összefoglaló. Emlékezetes: a kutatói kiválóság egyik mércéjének számító ERC-pályázaton tavaly 12 hazai kutató nyert támogatást, egyenként mintegy 1,5–3,5 millió euró összegben. A program 2007. évi indulása óta ez volt a legjobb magyar eredmény.

 

Az MTA 5 évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. Az idei, 3 különböző célcsoportú pályázati felhívásra összesen 96-an jelentkeztek. Közülük 22 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében - adja hírül az mta.hu. Az idén megalakuló új kutatócsoport közül minden második valamelyik egyetemen folytatja munkáját. Ez utóbbi adat is azt mutatja, hogy az Akadémia közfeladatai megvalósításában továbbra is fontos partnerként tekint az egyetemekre.

 

SZTEinfo

Fotó illusztráció: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.