SZTE Info

Untitled-1

Szent-Györgyi egykori tanítványa is részt vett az Agykutatás Hete programján

Az agy és a zene hullámhosszán. Ezzel a címmel szervezték meg az Agykutatás Hete szegedi programjait 2017. március 14-én. A Szegedi Tudományegyetemmel közösen életre hívott rendezvénynek immár 8. éve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont ad otthont. Mi az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanáraihoz és diákjaihoz csatlakoztunk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Március harmadik hete világszerte az agykutatás ünnepe. A Brain Awareness Week elnevezésű programot az amerikai DANA Alliance for Brain és az Európai Idegtudományok Társasága 1996-ban indította el. A kialakuló globális együttműködés jegyében eddig több mint 80 országból sok ezer partner vesz részt az akcióban, Magyarország 1997-ben csatlakozott.

 

 _MG_7473


A feledékenység az első jel

Miért öregszik az agy? Erre a kérdésre válaszolt nagy érdeklődéssel kísért előadásában Farkas Eszter. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet docense az agyi érhálózat szerepéről magyarázott. A 2015-ben a L’Oréal és az UNESCO díját elnyerő kutatónőtől az Agykutatás Hete szegedi programján megtudtuk: a feledékenység az első jele az öregedésnek.


_MG_7480

 

600 kilométer hosszú az agyunk érhálózata, 20 négyzetméter kiterjedésű az endothel felszín, az erek közötti távolság egy sejtnyi méretű – jellemezte néhány számmal Farkas Eszter testünk nagy energiaigényű részének érhálózatát.

 

– Az agynak rengeteg betegségét, közte fiatalokat, vagy csak korosodó embereket érintő kórokat ismerünk. Az agyi keringéssel kapcsolatos problémák legfőbb oka az erek elzáródása. Ennek oka lehet genetikai eredetű is, így akár 20 éves fiatal agyában is megvastagodhat az érfal – válaszolta kérdésünkre az előadó. Az agy öregedésével járó problémák megelőzését szolgáló életmódváltáshoz is adott ötleteket a kutatónő. Szerinte a fiataloknak önmaguk és a nagyszüleik miatt is érdemes megérteniük, miként halad előre az öregedés folyamata, és hogy az érhálózat alakulása mennyire befolyásolja az agyműködést.

 

 

A halolaj és a zene hatása

Az agyi vérkeringés öregedéssel összefüggő romlása javítható – jelentette ki Farkas Eszter. Kutatási és kísérleti eredményit ismertetve tudatta: a piros szőlőben és a vörösborban is megtalálható resveraton, de a halolaj fogyasztása is jótékony hatású.

 

„A szabadgyök-fogók, a vitaminok megállíthatják-e az agy öregedését?” – kérdezte Farkas Esztertől az SZTE Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert egykori tanítványa, Wollemann Mária. A senior kutató a mai napig látogatja volt munkahelye, az SZBK programjainak, így részt vett az Agykutatás Hete szegedi rendezvényein is.

 

– Az E és a C-vitamin, vagy a növényekben megtalálható flavonoidok és polifenolok fogyasztásának az előnyeit is kiemelhetjük – fogalmazott az előadó. – Fontos, hogy a szabadgyök-fogókat a gyümölcsökből és a zöldségekből magunkhoz vegyük. Ha életünkben folyamatosan egészségesen táplálkozunk, akkor mindig van a szervezetünkben elegendő ilyen anyag. Ám ha hirtelen meg kell növelnünk e hatóanyagok koncentrációját, akkor kivonatokat, gyógyszert ír föl az orvos a paciensének – magyarázta a nagyrészt középiskolásokból álló hallgatóságnak Farkas Eszter. Előadását egy orvoselődtől vett idézettel zárta: „Az ember annyi idős, amilyen az érhálózata”.


_MG_7515

 

A hangok keletkezését és ezeknek az agyra gyakorolt hatását magyarázta el Páli Tibor. Az SZBK biofizikus kutatója a Zenei hangközök, modulációk és az agyhullámok – hogyan muzsikáljuk le magunkat alfába? című előadását különböző érdekes és ritka hangszerek megszólaltatásával illusztrálta.

 

Az orrfuvola, a tilinkó, a cicere és a doromb hangjához történetet is fűzött az SZBK kutatója. Sőt: nem csupán beszélt a felhangokról és a hangközökről, mert azokat egy ügyes műszer segítségével meg is mutatta hallgatóságának.

 

_MG_7518

 

Torta kóstolás után labor látogatás

– Minden évben szervezek csoportot, mert a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában fontosnak tartjuk az agykutatás legfontosabb problémáinak a megismerését. Ez a téma, bonyolultsága ellenére, vagy talán éppen ezért, nagyon érdekli a diákokat – hallottuk az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola biológia-kémia szakos tanárától, Csigér Istvántól, aki 28 tanítványát kísérte el az Agykutatás Hete programjának helyet adó MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába.

 

„Milyen hatással van diákjaira például egy akadémiai kutatóhelyen tett látogatás?” – kérdeztük a pedagógustól. – Életre szóló élményt adhat egy-egy, az Agykutatás Hetéhez hasonló program, egy-egy laboratóriumi látogatás. Közel olyan hatást jelent diákjainkra, mint amikor Nobel-díjas tudósokkal találkozhatnak. Erre az utóbbi időben – köszönhetően az SZTE és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány együttműködésének – számos példa akadt.


_MG_7509

 

Tanár és tanítvány találkozójára is akadt példa az Agykutatás Hetének programjain. Például Csigér tanár úrtól megtudtuk: tanítványai közül többen is az SZBK kutatói lettek. Sőt: az Agykutatás Hetének első előadója, Farkas Eszter ugyanúgy a tanárjelöltje volt, mint a rendezvény fő szervezője, Harazin András, aki hamarosan biokémiát ad elő a 10. évfolyamos tanulóknak.

 

„Agyunk és a drogok.” Ez volt a téma tavaly az Agykutatás Hete szegedi programján - emlékezett Szántó Lili, mert az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola végzős tanulójának biológia iránti érdeklődését az akkor hallott előadás erősítette meg. Az öregedő agyról szóló előadást is érdekesnek minősítette. – A kutatónő megmutatta, mire számíthatunk – fogalmazott a biológiából és kémiából érettségire készülő, az SZTE fogorvos szakára felvételiző diák.

 

Hatalmas torta várta a két nyitó előadást meghallgató diáksereget. A finomságot kóstolva, beszélgetés közben kiderült: Lili húga, Szántó Zsófi az SZBK négy laboratóriumát is megjelölte, ahova szívesen bekukkant. A 10. osztályos diák elárulta: reméli, egyszer ő is természettudományhoz kötődő területen dolgozhat, kutatóként.


_MG_7500

 

„Agyi sejtek tenyészetben; fáziskontraszt mikroszkópia.” „Valósidejű életképesség mérés aranyelektródás lemezeken.” „Agyi sejtek a fluoreszcens mikroszkóp alatt.” „Az ecetmuslica mint az idegkutatás modellállata.” „Alzheimer-kór kutatás: memóriatesztek egereken.” „Intelligens mikroszkópok.” E témákról esett szó a laboratóriumokban. De a játszóház is kínált érdekességeket. Mert bőséges programkínálattal várták az SZBK laboratóriumai az Agykutatás Hete iránt érdeklődőket.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.