SZTE Info

_MG_1054

Megérkezett az első két lézerberendezés az ELI-ALPS kutatóközpontba

Az első két lézerberendezés már itt van, a harmadik októberben érkezik az ELI-ALPS épületkomplexumába. Az első kutatócsoport négy hónap múlva kezdheti a kísérletezést és mérést. A szegedi lézerközpont egyedülálló eszközeinek használata áttörést hozhat a kutatás módszertanában és több tudományágban is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Pormentes „tisztatérben” fehér „szkafanderbe” öltözött szerelők rakják össze az ELI-ALPS kutatóközpontba megérkezett első két lézerberendezés darabjait. A terahertzes és a közép-infravörös lézerrendszer 2017 szeptemberének második hetében érkezett Szegedre. Az ELI-ALPS számára tervezett két különleges berendezés tudományos jelentőségét is ecsetelték a 2017. szeptember 19-i sajtótájékoztatón.


_MG_1021

 

Benépesül az tudomány új szegedi fellegvára


– Határidőn és költségvetésen belül sikerül teljesítenünk a 2011-ben kezdődött munkát. Az ELI-ALPS épületkomplexum 2017. májusi átadása után az kutatóközpont mintegy 160 munkatársa nyáron beköltözött, szeptemberben pedig megérkezett az első két lézerberendezés is. E különleges, az ELI-ALPS igényei szerint tervezett készülékek összeszerelése 2017. szeptember 18-án elkezdődött, miután a lézerrendszereket munkatársaink temperálták – közölte a sajtó munkatársaival Lehrner Lóránt. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: két hét múlva megérkezik Szegedre a harmadik, az úgynevezett nagy ismétlési frekvenciájú lézer is. A szegedi lézerközpontban várhatóan összesen közel kétszáz kutató és doktorandusz dolgozik majd, nyújt szolgáltatást a vendég kutatóknak.


_MG_1003


Az első két berendezés közös jellemzője, hogy ezeken a hullámhossz-tartományokon korábban nem létezett elérhető lézer – tudtuk meg Osvay Károlytól. Az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója, az SZTE professzora a berendezéseket egy olyan különleges fúróberendezéshez hasonlította, amelyekkel eddig elérhetetlen mélységből nyerhetnének kőolajat az égő arany kutatói.


– Olyan eszközöket kapunk a kezünkbe, amelyek segítségével a tudomány eddig nem ismert mélységeire fúrhatunk, s hozhatunk a felszínre tudást – fogalmazott Osvay Károly, aki szerint a lézerberendezéseik önmagukban is támogatják új tudományos eredmények születését. Az ezekkel az eszközökkel végzett alapkutatások vezetnek majd az alkalmazás különböző lehetőségeihez.


 

A PTE is hozzájárul a szegedi ELI-ALPS sikeréhez


A terahertzes hullámokról az utóbbi évtizedben egyre többször hallhat a szélesebb nyilvánosság is. Ebben a hullámhossz-tartományban működnek például azok a test-szkennerek, amelyeket a repülőtereken vagy a határátkelőhelyeken is használnak – hozta mindennapjainkhoz közelebb az ELI-ALPS egyik újdonságát Osvay Károly.


_MG_1035-2


A mi terahertzes forrásunk impulzusüzemű. Ez azt jelenti, hogy nem működik folyamatosan, hanem impulzusonként nagyintenzitású elektromágneses teret hoz létre. Segítségével új és egyedi kutatási eszközünk lesz, ami a nanotudomány és a kémiai reakciók dinamikája területén nyithat új távlatokat. Például új nanoanyagok, a „közéletben” is használható új anyagok, új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet. Láthatatlan vagy kevésbé látható veszélyes, például radioaktív anyagokat, vagy drogokat úgy mutathat ki járművekben, hogy azokat ki kellene nyitni – hozott egy gyakorlati példát a lézerek ezen típusának a hasznosságára Osvay Károly.


A nagyintenzitású terahertzes források kifejlesztése és használata terén világszerte az egyik vezető intézet a Pécsi Tudományegyetem. A PTE-vel kötött kutatás-fejlesztési megbízás értelmében két terahertzes forrást terveznek, fejlesztenek és helyeznek üzembe Szegeden. Az egyik berendezés már megérkezett. A másikat 2018-ban szállítják. Így válik teljessé az ELI-ALPS terahertzes laboratóriuma. Ezzel a terahertzes hullámokat részecskegyorsításra is tudják majd használni a kutatók. A PTE azzal is hozzájárul a szegedi ELI-ALPS kiépüléséhez, hogy megalkotják a laborberendezést, azaz – a lézerforrás mellett – a mérésekhez szükséges diagnosztikai és egyéb berendezéseket is. Ennek a K+F megbízásnak az értéke 853 millió forint.

 


Az első felhasználók között két európai team és az SZBK kutató-csoportja


A közép-infravörös lézerrendszert az ELI-ALPS kutatói francia és német szakemberekkel együtt tervezték meg. A francia Fastlite által vezetett és az ELI-ALPS részvételével végrehajtott közös kutatás-fejlesztési projekt értéke közel 492 millió forint.


_MG_1041


A biológusok, biofizikusok, vegyészek és gyógyszerészek számára új kutatási eszközt jelent a közép-infravörös lézerrendszer. Segítéségével molekulák, molekulaszerkezetek, rezgési és forgási szerkezetek, illetve azok dinamikája vizsgálható – magyarázta az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója. Elárulta: már két európai kutatócsoport is jelezte, hogy elsőként kívánja használni kísérleteihez ezt a különleges lézerrendszert. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja biológiai és biofizikai mintákat vizsgál majd az ELI-ALPS ezen berendezésével.


 

Az első lézersugár kibocsátásának napja: 2017. november 9.


– Lesz egy harmadik berendezésünk is: október első hetében érkezik az úgynevezett nagy ismétlési frekvenciájú lézerünk, amelynek végső helyszíni tesztje október végén várható – osztotta meg a kutatók örömét Osvay Károly. Ezt a berendezést a kutatók a felületfizika, a szilárdtest-, illetve az atomi és molekuláris tudományok terén használják majd.


_MG_1045


A három nagy lézerberendezést október végéig üzembe helyezik, novembertől már kísérleteznek a szegedi ELI kutatói.


Az szegedi lézeres kutatóközpontban 2017 novemberének második hetében nemzetközi konferenciát szerveznek. E program utolsó napja egyben az ELI-ALPS felhasználói konferenciájának első napja. Ekkorra, azaz 2017. november 9-re tervezik az első lézersugár kibocsátását az ELI-ALPS kutatóközpontban.

 


Az összlétszámot 9 impulzusüzemű lézer jelenti


– A három nagy lézerberendezés 2018-ban már működik, ezekkel dolgozhatnak a „baráti” felhasználók. Jénából érkezik majd az intézet attoszekundumos lézerberendezése. Közben az épületünk vákuum- és a hűtőrendszerét bővítenünk kell, hogy a további lézerek is munkába állhassanak – sorolta a tennivalókat Osvay Károly.


Az ELI-ALPS teljes felszereltségét akkor éri el, amikor már a kutatásfejlesztésben használatos összes, azaz mind a kilenc impulzusüzemű lézer működik. Ugyanakkor ennél jóval több lézer-berendezés dolgozik majd az épületben, hiszen például folyamatos üzemű lézerek nyújtanak majd segítséget a kísérletek beállításához.


A kutatási program minősége és újdonságtartalma alapján független szakmai grémium dönt arról, melyik team használhatja majd az ELI-ALPS berendezéseit. Egy-egy kutatócsoport 3-10 héten át hajthatja majd végre kísérleti programját.


_MG_1058


Az első kutatócsoport várhatóan 2018 januárjában használhatja kísérletezésre és mérésre az ELI-ALPS lézerberendezését. Évente körülbelül 90 kísérletet végezhet majd el az itt megforduló 350-400 kutató – becsülte meg kérésünkre Osvay Károly az ELI-ALPS körül várható mozgást.


 

Az SZTE oktatási programja is kötődik a szegedi lézerközponthoz


A Szegedi Tudományegyetem többféle módon is együttműködik az ELI-HU Nonprofit Kft.-vel. A kisebb volumenű, azaz 50-80 millió forint nagyságrendű közös projektekre példaként a plazmatükör, illetve a radiobiológiai kísérletek hátterének a kifejlesztését említett Osvay Károly.


_MG_1127


Az SZTE több laboratóriumában is „bérlőként” dolgoztak és dolgoznak a szegedi ELI kutatói. Eredményességüket mutatja az eddigi több mint 100 publikáció, az első néhány szabadalom. – Az SZTE által is preferált anyag- és a nanotudományban, a biológiában és gyógyszertudományban hozhat áttörést a szegedi lézerkutatóközpont berendezéseinek használata – véli az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója.


Az ELI szenior kutatói az egyetemi oktatásba, a doktori képzésbe is bekapcsolódnak. Így, az SZTE hallgatóival foglalkozva képzik ki azokat a leendő munkatársaikat, akik képesek lesznek működtetni az ELI-ALPS jelenleg egyedülálló, ugyanakkor folyamatosan fejlesztendő lézerberendezéseit.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna



Korábban írtuk: Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás


Az ELI-ALPS kutatóközpont avató ünnepségéről írtuk: Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma


Korábban írtuk: Hamarosan elkészül az ELI-ALPS öt lézerre váró kutatóközpontjának épületegyüttese

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.