SZTE Info

Gerard_Mourou_nyito

A szegedi egyetemen a szuperlézerről beszélt a Nobel-díjas fizikus, Gérard Mourou

A lézerkutatás társadalmi hasznáról is szólt a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásában az idei fizikai Nobel-díjas Gérard Mourou. Az ELI ötletgazdájaként ismert tudós tiszteletére bővítették a szegedi ELI-ALPS épülete előtti lézeres tudománytörténeti idővonalat. A Nobel-díjas híresség autogramot adott és szelfizett a szegedi egyetemistákkal.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje a szegedi ELI-ALPS. A lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézetben kezdte 2018. november 15-i munkanapját az ELI-projekt kezdeményezője, a Nobel-díjas Gérard Mourou.

 

IMG_0316

 

Képgaléria a Nobel-díjas fizikus szegedi látogatásáról, fotó: Bobkó Anna.

 

 

Drón az emléktábla felett


A francia lézerfizikus – stílusosan – az ötlete nyomán felépült ELI-ALPS kutatóintézetben találkozott Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel.


IMG_0246

 

„Felemelő azt látni, hogy itt napról napra minden folyamatosan fejlődik a lézeres kutatás terén” – nyilatkozta Gérard Mourou. Kérdésre válaszolva kijelentette: biztos abban, hogy az ELI-ben minden feltétel adott egy újabb Nobel-díj születésére.

 

„Dolgozni jött, egy tudományos tanácsadó testület ülésére érkezett” Mourou professzor, árulta el az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője, Lehrner Lóránt egy újságírói kérdésre válaszolva.

 

„A szegedi ELI-ben keletkező alapkutatási eredményeket az alkalmazott kutatás fázisában számtalan tudományterületen hasznosítják majd” – fejezte ki reményét Palkovics László.


IMG_0280

 

Az idén megosztott fizikai Nobel-díjjal elismert tudós tiszteletére felavatták a szegedi kutatóintézet bejáratánál lévő sétányon szabadon látogatható lézertörténeti idővonal legújabb elemét. Morurou professzor 2018 decemberében veszi át a Nobel-díjat. Az ennek máris emléket állító föliratról drón emelte föl a leplet.

 

 

Előadás a csörpölt impulzusról


A Szegedi Tudományegyetemen folyó lézerkutatás elismerése is, hogy az idei fizikai Nobel-díjas Gérard Mourou előadást tartott az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.


IMG_0385


A 2018. november 15-i prezentáció előtt Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora köszöntötte a Nobel-díjas tudóst és vendéglátóját, Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikust.


IMG_0396


Az SZTE prorektora, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzora röviden ismertette, ábrákkal is illusztrálta, hogy a lézerkutatás kezdeteitől miként jutottak el egy olyan nagyszabású uniós projekt megvalósításáig, mint a szegedi ELI-ALPS kutatóintézet.

 

Egyetemisták, a szegedi egyetem kutatói, professzorai, az SZTE gyakorló gimnáziumának tanárai és diákjai voltak kíváncsiak a Nobel-díjat elnyert csörpölt impulzuserősítés (CPA) módszer magyarázatára és a felfedezés hatásának vázlatára.


IMG_0378


A vendégek között láttuk Krausz Ferencet, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet nemzetközi hírű igazgatóját, Juhász Tibort, a lézeres szemműtétek egyik kidolgozóját. A programon megjelent – többek között – Ormos Pál akadémikus, az MTA SZBK volt főigazgatója, Lengyel Györgyi miniszteri biztos, illetve számos, a lézer különböző alkalmazásaival foglalkozó kutató és orvos.


IMG_0427

 

A lézertudomány dinamikusan felfelé tartó fejlődési görbéje az 1960-as években indult. Szegedi előadásában az École Polytechnique professzora, Gérard Mourou elárulta: Einstein kutatási eredményeit is felhasználták a lézerfizikusok a fényerősítés mechanizmusainak kidolgozásához. Több éven át tökéletesítették a módszert, mire a rendkívül rövid, de óriási energiájú impulzus előállítás „tudománya” a jelen kutatói számára egyszerű feladvánnyá vált. A végrehajtás precizitásának növelésére is használható az ELI.

 

A nagyon gyorsan előállítható és elképesztő energiaimpulzusok petawatt tartománybeli nagyságát a Föld összes erőművének a segítségével előállítható energiamennyiség ezerszereseként jellemezte a Nobel-díjas kutató. Az ilyen fényrészecske keltette nyomást úgy írta le, mintha az ujjbegyünkre az Eiffel-torony súlyának tízmillószorosa nehezedne.


IMG_0461

 

A nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért, több évtizedes kutatómunka elismeréseként ítélték a 2018-as megosztott fizikai Nobel-díjat Gérard Mourou francia fizikusnak és munkatársának, Donna Stricklandnek. Az e témáról írt első, közös tanulmányuk is szerepelt a francia lézerfizikus szegedi egyetemen tartott előadásának prezentációjában.

 

Az úgynevezett csörpölt impulzusról (CPA) 1985-ben megjelent publikációt 4677 alkalommal idézték. A két kutató cikke bemutatta azt a módszert, amelynek segítségével legyőzték az ultrarövid lézerimpulzusok erősítésében addig fennálló korlátokat. Ez jelentős fordulatot jelentett, mert az ilyen lézernyaláb segítségével precízen és célzottan, csak az adott anyagtartományt érintő beavatkozások – bevágások, lyuk fúrások – korát hozta el.

 

Az efféle lézereket nemcsak az iparban, például a mikrogépészetben, hanem az orvoslásban is használják.

 

 

Lézerkés és „hullámlovas elektronok


A Nobel-díjas fizikus emlélkeztetett a szegedi – az előadóteremben is jelen lévő – dr. Ratkay Imola szemészorvos húsz éve tartotta első előadását a lézer sebészeti alkalmazásáról. Az 1998-as stokholmi prezentáció, illetve a femtoszekundumos lézerrel végzett beavatkozások hatását érzékelteti, hogy eddig 19 millió korrekciós szemműtétet végeztek el a szaruhártyán, 5 millió szürkehályog műtéttel javították embertársaink életminőségét.


IMG_0495


A lézerrel máig gyógyít dr. Ratkay Imola szemész, aki e módszert oktatja is a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán.

 

„Csukják be a szemüket, akik nem akarják látni a szemműtét egy részletét” – javasolta a Nobel-díjas fizikus. A kivetítőn megjelent a szaruhártyán „lézerkéssel” végzett beavatkozás precizitásának lenyűgöző látványa. Ez – az előadó szerint is – fölidézhette bennünk Bunuel Andalúziai kutya című filmjének nyitó jelenetét.

 

„Gyakran megfeledkezünk arról, hogy a fény elektromágneses hullám” – fogalmazott a francia tudós, majd kifejtette a fény magnetikus, mágneses tulajdonságaira építő kutatás eredményeit.


IMG_0491

A „hullámlovas elektronokról”, vagyis Tajima és Dawson 1979-es eredményeiről és módszeréről is szólt előadásában Gérard Mourou. A plazmába belőtt elektronok gyorsításában rejlő lehetőségeket is fölvillantva aláhúzta: ezt alkalmazzák a szuperlézeres berendezésekben. Francia, amerikai és brit kutatócsoportok munkájának eredménye, hogy e berendezések méreteit oly mértékben kicsinyítették, hogy megépülhetett Csehországban, Magyarországon és Romániában a 3 részből álló ELI, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé. E csodálatos hálózat magyarországi része, a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont.

 

 

A lézer haszna és az előadás hatása


A lézerekkel bármilyen nagy energiájú sugárzást képesek vagyunk előállítani. Így például gammasugárzást, röntgensugárzást. Tudósok vagyunk, újabb és újabb előre lépésre kell törekednünk” – fogalmazott az előadó, aki szerint nemsokára képesek lesznek még nagyobb intenzitású és tartományú sugarak előállítására

 

Mindebből, a lézertudományból hogyan húzhat hasznot a társadalom? Saját kérdésére sok-sok példával válaszolt a Nobel-díjas lézerfizikus. Az újfajta lézerek fordulatot hozhatnak az asztrofizikában, az űrkutatásban. Tíz éven belül megépülhetnek az úgynevezett Higgs-gyárak, az elektron-pozitron ütköztetők. A gyógyítást forradalmasíthatja a protonterápiai alkalmazás, mert minden eddiginél precízebben célozható meg és pusztítható el a rákos daganat. A radiológiában hoz fordulatot a nukleáris terápia. Ám az új típusú szuperlézerek leggyümölcsözőbb felhasználási területe az lenneGérard Mourou szerint –, ha segítségükkel a nukleáris hulladékot hasznos termékké alakítanák. Ez rendkívül ígéretes alkalmazása a lézertechnológiának.


IMG_0502

 

„A szuperlézer, a nagy intenzitású lézersugár képes a magnetikus terekbe is beavatkozni. Képes arra, hogy a legmagasabb szintű gyorsítást, nyomásteljesítményt, hőmérsékletet érjük el vele – összegzett előadása végén Gérard Mourou. – De ezzel egyidejűleg a lézerfizika felruház bennünket a legmagasabb szintű reményekkel is azt illetően, hogy a tudományos kutatásokat a társadalom és az emberiség javát szolgálva alkalmazzuk. Mindehhez csodálatos lehetőséget nyújtanak a szegedi kollégák és a szegedi ELI!”


IMG_0510

 

„Végre megértettem a szuperlézer lényegét” – mondta egyik hallgató a másiknak az előadásról távozóban. Néhány fiatal közös szelfizésre kérte a nagyhírű tudóst.


IMG_0513

Az SZTE Mérnöki Kar dékánja, a gépészmérnök Bíró István dr. és Véha Antal dr., az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézetet vezető egyetemi tanár élvezte az előadást. A két mérnök reménykeltőnek nevezte a lézereknek a környezetgazdálkodásban, a nukleáris hulladék hasznosításában felvillantott lehetőségeit.


Az előadó és a téma annyira lenyűgözte az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar két környezettan szakos hallgatóját, hogy megszólították Gérard Mourou fizikust. Az izsáki Andrási Brigitta és a fábiánsebestyéni Debreceni Diána autogramot kért. A két szegedi egyetemista közös fényképet is készített a francia Nobel-díjas tudóssal a szuperlézerről szóló szuperelőadás végén.

 

Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft