SZTE Info

12_duhos_ember_szereplok_kiemelt_nagy

Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember

A szegedi nemzeti kis- és nagyszínháza után a budapesti Játékszín közönségét is meghódítja a 12 dühös ember. A darab és az előadás sikerének titkáról a szegedi egyetemhez kötődő szereplőket, nézőket kérdeztünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Visszakaptam a hitem” – mondta az egyik szakmabeli néző a 12 dühös ember előadását követően. „Óriási siker a 12 dühös ember a Játékszínben” – írta a tudósító a Délmagyarországban, s cikkét közel 500 olvasó ajánlja a Facebookon is. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciója 2014. október 15., az SZTE Őszi Kulturális Fesztiváljához kötődő bemutató óta foglalkoztatja a színházszerető közönséget.

 


A joghallgatók képzésének része lehetne


Pozitív előjelű kulturális eseménnyé növekedett Szegeden a 12 dühös ember. Az elhamarkodott ítélkezés és az előítéletesség veszélyeire ugyanúgy ráirányította a figyelmet, mint a kételkedés fontosságára.


„Profi rendező, Barnák László szereposztása és instrukciói alapján unikális előadás született Szegeden” – összegzett Spitzer Jenő, a Szegedi Tudományegyetem joghallgatója, aki gyermekkorában mesemondóként, később diákszínjátszóként, jelenleg a Szegedi Egyetemi Színház oszlopos tagjaként gyűjt tapasztalatot. Az 5. esküdt értékeli az alkalmi társulat tagjainak precizitását, a spontán kialakult barátságos viszonyt. Elárulta: számára nagy élményt jelentett a profi Fekete Gizi színművészt figyelni a próbafolyamatban, az előadásokon.


„A vállalkozásként működő Játékszíntől különösen megtisztelő, hogy befogadott egy ilyen darabot, mint a szegedi 12 dühös ember. A profizmus és a civilség keveredik az előadásban, amelynek olyan az atmoszférája, amitől végtelenül hiteles a produkció, ami magával ragadja a nézőt” – érvelt Spitzer Jenő.


„Előítéletek nélkül élni nagyon nehéz. Nagy erény, ha valaki képes a prekoncepcióit levetkezni” – érzékeltette a joghallgató, hogy számára mi a bírósági folyamatról szóló darab szakmai üzenete. Egyetért a 8. esküdt figurájának a bőrébe bújó bíró, Hegedűs István fölvetésével: a joghallgatók képzésébe be kéne építeni a darabot, amely megtanít a kételkedés fontosságára, miközben aláhúzza az attitűdöt: ne ítélkezzünk a vádlottról addig, amíg minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik a bűnössége.

 


A 3. esküdt öröme és bánata


jatekszin1Közösségteremtő erő a színpadon és a nézőtéren. Ez a 2014 nyarán kezdődött munkafolyamat és a produkció nagy erénye.

„Nagyon jól érzem magam ebben az előadásban, ebben az alkalmi társulatban! Most abban a fázisban van a darab, hogy tudjuk: biztosan működik, így megjelennek a finomságok, a kevés színpadi gyakorlattal rendelkező társaim is újdonságokat visznek a játékukba – osztotta meg velünk benyomásait Kosztolányi József. A civilként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Analízis Tanszékének egyetemi docense, a matematika tanításának módszertanában is tudós oktató szerint nagyon jó a 12 dühös ember társulata, jól tudnak együtt dolgozni.


„Ne legyek szimpatikus! Én vágytam ilyen szerepre a rendezőtől. Végre szerettem volna kipróbálni magamat egy olyan figura megformálásában, amilyen a valóságban nem vagyok” – magyarázta a szép színházi múlttal rendelkező „amatőr”, a versmondóként is népszerű Kosztolányi József. Kihívásnak érzi, hogy „a főgonosz”, a fiát nem értő apa, a sikertelenségétől is frusztrált vállalkozó szerepét alakíthatja, amelynek megformálásához nincs személyes élménye, így mélyebbről kell építkeznie. Mert a valóságban fiaival esetenként konfliktusos, ám folyamatosan jó kapcsolatban lévő Kosztolányi József szerint mindannyiunkban ott rejtőzik a düh, amit azért érzünk, mert nem teljesen értjük az utánunk érkező nemzedék tagjait.


„Túlnőtt önmagán, új üzenetei is lettek, aktuális közügyeket is új megvilágításba helyez ennek a múlt század ötvenes éveinek végén született darabnak a mai előadása” – jelentette ki a 12 dühös esküdt közül a 3. számút alakító egyetemi oktató. Példaként említette a bróker-ügyet és a halálbüntetést, azt a két ügyet, amely az utóbbi hetekben lett közbeszéd tárgya. De ezeknél fontosabbnak tartja a darabot lezáró kézfogás szimbolikáját, ami az egymás közti kommunikációnak, a párbeszédnek a megértést segítő erejére irányítja a figyelmet.


A nézők „hazaviszik” ezt a darabot, mert az előadás után is gondolkodnak a 12 dühös emberről. „Jó a szegedi közönség, de a Játékszínben is nagy szeretettel fogadtak minket” – idézett kellemes emlékképeket Kosztolányi tanár úr. Ezért is állunk értetlenül a produkciót esetenként ellenségesen, gúnyolódva fogadó némely beszólás hallatán. Ez a fajta düh talán csak azokban a nézőkben és fanyalgó szakmabeliekben növekszik, akik szerint csak színi akadémiai végzettséggel lehet ráállni a világot jelentő deszkákra. Kosztolányi József szerint a 12 dühös ember produkció eddigi története azt is megmutatja, hogy a színház közösségi műfaj.

 

 

Az SZTE kancellárja kétszer is látta a darabot


Reginald Rose drámája Szegeden született előadásának az az egyik érdekessége, hogy – Fekete Gizi színművésznőn kívül – nem hivatásos előadók szerepelnek a darabban. De nemcsak az egyetemi oktatók és hallgatók színpadi teljesítményére volt kíváncsi az SZTE kancellárja, Devecz Miklós, aki kétszer is látta a darabot.


jatekszin_fogadas2„A Szegedi Nemzeti Színház nagyszínpada után a Játékszínben is megnéztem a 12 dühös embert. Első alkalommal is tetszett a bemutató, de tapasztalatból tudom, egy-egy darab üzeneti, jelzései, a mondanivaló mélyebb rétegei, az áthallások két-három előadás megnézése után válnak teljessé” – magyarázta Devecz Miklós. Az SZTE kancellárja szerint fejlődött a produkció. „A szegedinél szűkebb játékszíni színpadon sűrűbb volt a feszültség. A 12 esküdt ott nem fért el egy sorban, s e helyzetre ráerősítve – például a székek tudatos csattogtatásával – a szereplők mintegy felnagyították a dühüket.”


Nagyon megfogott a 3. esküdt, a fiával konfliktusba kerülő apának a darab végén kiteljesedő tragédiája, a matematikus Kosztolányi József alakítása” – árulta el az SZTE vezetője. „Le a kalappal a színészek előtt: a többségük – a szó legszebb értelmében – amatőr, mégis profin oldotta meg a szokatlan játéktérből is adódó új helyzeteket.”


Többletüzenete is van a 12 dühös embernek Devecz Miklós számára. Az SZTE kancellárja úgy véli: e modellértékű produkció megmutatja, hogy a saját mindennapi életünktől eltérő műfajban is alkothatunk maradandót. Igazolja, hogy egy remek ötletből, rövid idő alatt, kis költségvetésből hogyan lehet – nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel – országos hírű előadást létrehozni. A szereplőgárda összetétele, a különleges produkció pedig Szeged és az Szegedi Tudományegyetem sokszínűségét bizonyítja a világnak.

 

12_duhos_ember_jatekszinben
Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember - GALÉRIA

 


Teltház a Játékszínben


„A szegedi előadásokat követően, 2015. április 26-án a budapesti Játékszínben kétszer is pótszékes, telt ház előtt játszotta el alkalmi társulatunk a 12 dühös embert. Az előadást most is nagy érdeklődés kísérte: a fővárosi bemutató előtt hónapokkal elfogyott minden jegy” sorolta Tajti Gabriella produkciós vezető, az SZTE Kulturális Iroda vezetője.


Az előadás születéséről szőtt vallomások a Játékszín honlapján is olvashatóak.


A szegediek fővárosi előadását több jeles közéleti személyiség – köztük például Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki a szegedi látogatását követően másodszor, Budapesten is kíváncsi volt a produkcióra); Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke; Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke; továbbá számos színész, több kritikus – is megtekintette.


„Minden elismerésem az alkotóké, ritka fegyelmezetten dolgozó, ugyanakkor felszabadultan játszó társaság. Profi színészeknek is példát mutattak – fogalmazott a délutáni előadás után Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója” – írja a Délmagyarország.


A 12 dühös ember szereposztása: 1. esküdt (Elnök): DR. FORRAI MIKLÓS - ügyész, Szegedi Járási Ügyészség; 2. esküdt: NÉMETH GYÖRGY ATTILA – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 3. esküdt: DR. KOSZTOLÁNYI JÓZSEF – egyetemi docens, SZTE TTIK Bolyai Intézet; 4. esküdt: DR. NAGY ERZSÉBET – bíró, Szegedi Ítélőtábla; 5. esküdt: SPITZER JENŐ – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 6. esküdt: VARGA NORBERT – a Szegedi Egyetemi Színház vezetője; 7. esküdt: DR. RAGÁNY ZOLTÁN – ügyész, Szegedi Nyomozó Ügyészség; 8. esküdt: DR. HEGEDŰS ISTVÁN – bíró, büntető kollégiumvezető, Szegedi Ítélőtábla; 9. esküdt: FEKETE GIZI – színművész, Szegedi Nemzeti Színház; 10. esküdt: DR. MAGYAROSSY JÓZSEF – ügyvéd; 11. esküdt: GYORGYEV BRÁNIMÍR – Magyarországi Szerb Színház; 12. esküdt: KISS MÁTÉ – hírigazgató, Rádió 88; Őr: NYÉKI TAMÁS – helytörténész. Bíró (hangja): DR. HARANGOZÓ ATTILA – bíró, elnök, Szegedi Ítélőtábla. Látvány: BARNÁK LÁSZLÓ. Szcenikus: MOLNÁR ZSUZSA. Súgó: ALMÁSI GYÖNGYI. Producer: Dr. RAGÁNY ZOLTÁN. Produkciós vezető: TAJTI GABRIELLA. Rendező: BARNÁK LÁSZLÓ.


A 12 dühös ember hódító útja folytatódik, már szinte minden jegy elkelt: a szegedi Kisszínházban 2015. május 16-án, 17-én és 18-án tartanak előadást, pünkösdkor pedig ismét a Játékszínben láthatja a közönség a különleges produkciót.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Schumy Csaba, Annus Gábor

 

Korábban írtuk a 12 dühös ember produkcióról az SZTE Hírportálon:

Budapesten is bemutatkozik a 12 dühös ember

Amikor esküdtekké válunk – színpadon a 12 dühös ember

12 dühös ember: egyetemisták, bírók, jogászok, színészek egy színpadon


 

A 12 dühös emberről szóló beszámolók közül néhány itt elérhető:

Mindenki – más. Lábjegyzetek Jászay Tamás színikritikájához – Horváth Péter írása

Olyanok, mint mindeni más (12 dühös ember) – Jászay Tamás kritikája:


*


Pesten is hódít a 12 dühös ember

Jogászokkal mutatják be Reginald Rose világsikerű drámáját a kisszínházban

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.