SZTE Info

12_duhos_ember_szereplok_kiemelt_nagy

Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember

A szegedi nemzeti kis- és nagyszínháza után a budapesti Játékszín közönségét is meghódítja a 12 dühös ember. A darab és az előadás sikerének titkáról a szegedi egyetemhez kötődő szereplőket, nézőket kérdeztünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Visszakaptam a hitem” – mondta az egyik szakmabeli néző a 12 dühös ember előadását követően. „Óriási siker a 12 dühös ember a Játékszínben” – írta a tudósító a Délmagyarországban, s cikkét közel 500 olvasó ajánlja a Facebookon is. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciója 2014. október 15., az SZTE Őszi Kulturális Fesztiváljához kötődő bemutató óta foglalkoztatja a színházszerető közönséget.

 


A joghallgatók képzésének része lehetne


Pozitív előjelű kulturális eseménnyé növekedett Szegeden a 12 dühös ember. Az elhamarkodott ítélkezés és az előítéletesség veszélyeire ugyanúgy ráirányította a figyelmet, mint a kételkedés fontosságára.


„Profi rendező, Barnák László szereposztása és instrukciói alapján unikális előadás született Szegeden” – összegzett Spitzer Jenő, a Szegedi Tudományegyetem joghallgatója, aki gyermekkorában mesemondóként, később diákszínjátszóként, jelenleg a Szegedi Egyetemi Színház oszlopos tagjaként gyűjt tapasztalatot. Az 5. esküdt értékeli az alkalmi társulat tagjainak precizitását, a spontán kialakult barátságos viszonyt. Elárulta: számára nagy élményt jelentett a profi Fekete Gizi színművészt figyelni a próbafolyamatban, az előadásokon.


„A vállalkozásként működő Játékszíntől különösen megtisztelő, hogy befogadott egy ilyen darabot, mint a szegedi 12 dühös ember. A profizmus és a civilség keveredik az előadásban, amelynek olyan az atmoszférája, amitől végtelenül hiteles a produkció, ami magával ragadja a nézőt” – érvelt Spitzer Jenő.


„Előítéletek nélkül élni nagyon nehéz. Nagy erény, ha valaki képes a prekoncepcióit levetkezni” – érzékeltette a joghallgató, hogy számára mi a bírósági folyamatról szóló darab szakmai üzenete. Egyetért a 8. esküdt figurájának a bőrébe bújó bíró, Hegedűs István fölvetésével: a joghallgatók képzésébe be kéne építeni a darabot, amely megtanít a kételkedés fontosságára, miközben aláhúzza az attitűdöt: ne ítélkezzünk a vádlottról addig, amíg minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik a bűnössége.

 


A 3. esküdt öröme és bánata


jatekszin1Közösségteremtő erő a színpadon és a nézőtéren. Ez a 2014 nyarán kezdődött munkafolyamat és a produkció nagy erénye.

„Nagyon jól érzem magam ebben az előadásban, ebben az alkalmi társulatban! Most abban a fázisban van a darab, hogy tudjuk: biztosan működik, így megjelennek a finomságok, a kevés színpadi gyakorlattal rendelkező társaim is újdonságokat visznek a játékukba – osztotta meg velünk benyomásait Kosztolányi József. A civilként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Analízis Tanszékének egyetemi docense, a matematika tanításának módszertanában is tudós oktató szerint nagyon jó a 12 dühös ember társulata, jól tudnak együtt dolgozni.


„Ne legyek szimpatikus! Én vágytam ilyen szerepre a rendezőtől. Végre szerettem volna kipróbálni magamat egy olyan figura megformálásában, amilyen a valóságban nem vagyok” – magyarázta a szép színházi múlttal rendelkező „amatőr”, a versmondóként is népszerű Kosztolányi József. Kihívásnak érzi, hogy „a főgonosz”, a fiát nem értő apa, a sikertelenségétől is frusztrált vállalkozó szerepét alakíthatja, amelynek megformálásához nincs személyes élménye, így mélyebbről kell építkeznie. Mert a valóságban fiaival esetenként konfliktusos, ám folyamatosan jó kapcsolatban lévő Kosztolányi József szerint mindannyiunkban ott rejtőzik a düh, amit azért érzünk, mert nem teljesen értjük az utánunk érkező nemzedék tagjait.


„Túlnőtt önmagán, új üzenetei is lettek, aktuális közügyeket is új megvilágításba helyez ennek a múlt század ötvenes éveinek végén született darabnak a mai előadása” – jelentette ki a 12 dühös esküdt közül a 3. számút alakító egyetemi oktató. Példaként említette a bróker-ügyet és a halálbüntetést, azt a két ügyet, amely az utóbbi hetekben lett közbeszéd tárgya. De ezeknél fontosabbnak tartja a darabot lezáró kézfogás szimbolikáját, ami az egymás közti kommunikációnak, a párbeszédnek a megértést segítő erejére irányítja a figyelmet.


A nézők „hazaviszik” ezt a darabot, mert az előadás után is gondolkodnak a 12 dühös emberről. „Jó a szegedi közönség, de a Játékszínben is nagy szeretettel fogadtak minket” – idézett kellemes emlékképeket Kosztolányi tanár úr. Ezért is állunk értetlenül a produkciót esetenként ellenségesen, gúnyolódva fogadó némely beszólás hallatán. Ez a fajta düh talán csak azokban a nézőkben és fanyalgó szakmabeliekben növekszik, akik szerint csak színi akadémiai végzettséggel lehet ráállni a világot jelentő deszkákra. Kosztolányi József szerint a 12 dühös ember produkció eddigi története azt is megmutatja, hogy a színház közösségi műfaj.

 

 

Az SZTE kancellárja kétszer is látta a darabot


Reginald Rose drámája Szegeden született előadásának az az egyik érdekessége, hogy – Fekete Gizi színművésznőn kívül – nem hivatásos előadók szerepelnek a darabban. De nemcsak az egyetemi oktatók és hallgatók színpadi teljesítményére volt kíváncsi az SZTE kancellárja, Devecz Miklós, aki kétszer is látta a darabot.


jatekszin_fogadas2„A Szegedi Nemzeti Színház nagyszínpada után a Játékszínben is megnéztem a 12 dühös embert. Első alkalommal is tetszett a bemutató, de tapasztalatból tudom, egy-egy darab üzeneti, jelzései, a mondanivaló mélyebb rétegei, az áthallások két-három előadás megnézése után válnak teljessé” – magyarázta Devecz Miklós. Az SZTE kancellárja szerint fejlődött a produkció. „A szegedinél szűkebb játékszíni színpadon sűrűbb volt a feszültség. A 12 esküdt ott nem fért el egy sorban, s e helyzetre ráerősítve – például a székek tudatos csattogtatásával – a szereplők mintegy felnagyították a dühüket.”


Nagyon megfogott a 3. esküdt, a fiával konfliktusba kerülő apának a darab végén kiteljesedő tragédiája, a matematikus Kosztolányi József alakítása” – árulta el az SZTE vezetője. „Le a kalappal a színészek előtt: a többségük – a szó legszebb értelmében – amatőr, mégis profin oldotta meg a szokatlan játéktérből is adódó új helyzeteket.”


Többletüzenete is van a 12 dühös embernek Devecz Miklós számára. Az SZTE kancellárja úgy véli: e modellértékű produkció megmutatja, hogy a saját mindennapi életünktől eltérő műfajban is alkothatunk maradandót. Igazolja, hogy egy remek ötletből, rövid idő alatt, kis költségvetésből hogyan lehet – nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel – országos hírű előadást létrehozni. A szereplőgárda összetétele, a különleges produkció pedig Szeged és az Szegedi Tudományegyetem sokszínűségét bizonyítja a világnak.

 

12_duhos_ember_jatekszinben
Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember - GALÉRIA

 


Teltház a Játékszínben


„A szegedi előadásokat követően, 2015. április 26-án a budapesti Játékszínben kétszer is pótszékes, telt ház előtt játszotta el alkalmi társulatunk a 12 dühös embert. Az előadást most is nagy érdeklődés kísérte: a fővárosi bemutató előtt hónapokkal elfogyott minden jegy” sorolta Tajti Gabriella produkciós vezető, az SZTE Kulturális Iroda vezetője.


Az előadás születéséről szőtt vallomások a Játékszín honlapján is olvashatóak.


A szegediek fővárosi előadását több jeles közéleti személyiség – köztük például Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki a szegedi látogatását követően másodszor, Budapesten is kíváncsi volt a produkcióra); Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke; Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke; továbbá számos színész, több kritikus – is megtekintette.


„Minden elismerésem az alkotóké, ritka fegyelmezetten dolgozó, ugyanakkor felszabadultan játszó társaság. Profi színészeknek is példát mutattak – fogalmazott a délutáni előadás után Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója” – írja a Délmagyarország.


A 12 dühös ember szereposztása: 1. esküdt (Elnök): DR. FORRAI MIKLÓS - ügyész, Szegedi Járási Ügyészség; 2. esküdt: NÉMETH GYÖRGY ATTILA – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 3. esküdt: DR. KOSZTOLÁNYI JÓZSEF – egyetemi docens, SZTE TTIK Bolyai Intézet; 4. esküdt: DR. NAGY ERZSÉBET – bíró, Szegedi Ítélőtábla; 5. esküdt: SPITZER JENŐ – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 6. esküdt: VARGA NORBERT – a Szegedi Egyetemi Színház vezetője; 7. esküdt: DR. RAGÁNY ZOLTÁN – ügyész, Szegedi Nyomozó Ügyészség; 8. esküdt: DR. HEGEDŰS ISTVÁN – bíró, büntető kollégiumvezető, Szegedi Ítélőtábla; 9. esküdt: FEKETE GIZI – színművész, Szegedi Nemzeti Színház; 10. esküdt: DR. MAGYAROSSY JÓZSEF – ügyvéd; 11. esküdt: GYORGYEV BRÁNIMÍR – Magyarországi Szerb Színház; 12. esküdt: KISS MÁTÉ – hírigazgató, Rádió 88; Őr: NYÉKI TAMÁS – helytörténész. Bíró (hangja): DR. HARANGOZÓ ATTILA – bíró, elnök, Szegedi Ítélőtábla. Látvány: BARNÁK LÁSZLÓ. Szcenikus: MOLNÁR ZSUZSA. Súgó: ALMÁSI GYÖNGYI. Producer: Dr. RAGÁNY ZOLTÁN. Produkciós vezető: TAJTI GABRIELLA. Rendező: BARNÁK LÁSZLÓ.


A 12 dühös ember hódító útja folytatódik, már szinte minden jegy elkelt: a szegedi Kisszínházban 2015. május 16-án, 17-én és 18-án tartanak előadást, pünkösdkor pedig ismét a Játékszínben láthatja a közönség a különleges produkciót.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Schumy Csaba, Annus Gábor

 

Korábban írtuk a 12 dühös ember produkcióról az SZTE Hírportálon:

Budapesten is bemutatkozik a 12 dühös ember

Amikor esküdtekké válunk – színpadon a 12 dühös ember

12 dühös ember: egyetemisták, bírók, jogászok, színészek egy színpadon


 

A 12 dühös emberről szóló beszámolók közül néhány itt elérhető:

Mindenki – más. Lábjegyzetek Jászay Tamás színikritikájához – Horváth Péter írása

Olyanok, mint mindeni más (12 dühös ember) – Jászay Tamás kritikája:


*


Pesten is hódít a 12 dühös ember

Jogászokkal mutatják be Reginald Rose világsikerű drámáját a kisszínházban

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.