SZTE Info

Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n

Mobiltelefonos applikációt fejleszt az SZTE Mezőgazdasági Kara az egyetem Informatikai Intézetével közösen a tejtermelés hatékonyabbá tétele érdekében. A Buu elnevezésű fejlesztés segítségével például könnyebben eldönthető lesz, hogy az adott telepen az adott tehenet érdemes-e tovább tartani. Az SZTE Tangazdaság Kft. tejelő szarvasmarha telepén egy újfajta fejőrendszert is üzembe helyeztek. A technológia lényege, hogy a rendszer a borjú szopását utánozva a tehenek számára természetszerűbbé teszi a fejést.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A versenyképesebb tejtermelés lehetőségeit vizsgálják az SZTE Mezőgazdasági Karán. A korszerű tejtermelés érdekében a kar kutatói és tudományos diákkörös hallgatói olyan kérdésekre keresik a választ, hogy meddig érdemes a termelést fokozni és mikor szükséges a gyengébben termelő állatot „nyugdíjazni”. Cél az adott állomány összetételének javítása. Miként jósolható egy adott tehén tartásának profitabilitása az országos, illetve a helyi statisztikai adatok ismeretében? Mindezek megválaszolásához – más kutatócsoportokkal együttműködve – informatikai módszereket és gazdasági optimalizáló modelleket dolgoznak ki – tudtuk meg Mikó Józsefné Dr. Jónás Edittől, az Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet főiskolai docensétől.

 

A tejtermelés hatékonyabbá tétele érdekében a Mezőgazdasági Kar a TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszékének munkatársai, Dr. Csendes Tibor egyetemi tanár és Dr. Bánhelyi Balázs egyetemi adjunktus, valamint Mester Abigél gazdaságinformatikus hallgató egy sztochasztikus optimalizációs rendszert fejleszt. A Buu névre keresztelt mobiltelefonos alkalmazás a rendelkezésre álló statisztikai információ birtokában 100 szimulációt futtat le az adott tehén várható életútjáról. A cél a várható profit maximalizálása. A megoldás könnyebben eldönthetővé teszi, hogy az adott telepen egy állatot érdemes-e tovább tartani. A rendszer annak esélyét is megmutatja, hogy veszteséges lehet-e egy döntés a tehén tartásáról vagy eladásáról. A tesztelés során kapott eredmények ökonómiai elemzését az MGK Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézete végzi.

 

A karon folyó kutatások részeként újfajta fejőrendszert is üzembe helyeztek az SZTE Tangazdaság Kft. tejelő szarvasmarha telepén, Hódmezővásárhelyen. A technológia lényege, hogy a berendezés a borjú szopását utánozva a tehenek számára természetszerűbbé teszi a fejést. Ez fontos szempont, hiszen a gazdaságos tejtermelés alapja az egészséges, jó közérzetű állomány. A fő cél elkerülni a tőgygyulladást, ezáltal gazdaságosabbá téve a termelést. A jövőben a fejlesztők és kutatók együtt vizsgálják a szarvasmarhák termelési paramétereit és egészségi állapotát.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.